BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Dohányzás: pozitív üzenetek

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) adatai szerint naponta százezer gyerek gyújt rá, és többségük, elsősorban a fejlődő országokban, egy életen át – a nemdohányzóknál jóval rövidebb életükben – nem is teszi le többé a cigit.

Ezért ajánlják a szakemberek a pedagógusoknak, a szülőknek, az önkénteseknek, hogy a tiltás helyett a pozitív üzeneteket propagálják. Így például egy brit nikotinellenes szervezet felkérésére a tudósok a leszokás egészségügyi hasznait ecsetelő naptárt szerkesztettek. Ebből látványosan kiderül, mi történik a cigaretta eldobását követő időszakokban. Húsz perc múlva a vérnyomás és a pulzusszám a normális szintre csökken, a kéz és láb hőmérséklete pedig emelkedik. Tudni kell, hogy a nikotin érgörcsöt okoz, emiatt átmenetileg csökken a végtagok vérellátása, ezzel a hője is. A cigarettázás abbahagyását követő 8 óra múlva a normális szintre esik vissza a vér szén-dioxid-szintje, és teljes mértékben rendeződik az oxigén koncentrációja, 48 óra múlva az orrban és a szájban regenerálódnak azok az idegvégződések, amelyek a szaglásért és az ízlelésért felelnek. Két hét-három hónap múlva (egyénenként igen nagy a szórás) átlagosan 30 százalékkal javulnak a légzésfunkciós és a vérkeringési paraméterek. Egy–kilenc hónap múlva teljesen regenerálódnak a légutakat beborító, mikroszkopikus nagyságú úgynevezett csillószőrök, ennek következtében végleg megszűnik a nikotin okozta krónikus köhögés. Egy év múlva a tovább dohányzókhoz viszonyítva a felére esik

vissza a szív koszorúereinek megbetegedési kockázata – magyarán: a leállók közül feleanynyian kapnak infarktust. Ám további nyolc év kell ahhoz, hogy a leszokottak szívbetegség-kockázata megegyezzen a korábban sosem cigarettázóékkal, azaz teljesen megszűnjön a nikotin szívre gyakorolt negatív hatása.

Tíz év múlva már nem kell számolni a nikotin rákkeltő hatásával. Ekkorra a statisztikai adatokban nem fedezhető fel szignifikáns különbség a tüdő-, szájüregi, nyelőcső-, húgyhólyag-, vese-, méhnyak- és hasnyálmirigyrák előfordulási gyakoriságában.

Talán logikai bukfencnek tűnik, de a pozitív példák sorolását mégis egy szinte felfoghatatlanul tragikus számmal zárom, elsősorban annak bizonyítására, miért kell minden létező – pozitív és negatív – érvet bevetni a cigaretta elleni harcban: a WHO szakembereinek számítása szerint amennyiben a dohányzás tendenciája nem fordul meg, a 21. században egymilliárd élet elvesztéséért felel korunk legnagyobb gyilkosa, a nikotin. Úgy tűnik, hogy a fejlett országok elfogadták a véleményüket: a dohányzás szenvedélybetegség, azt gyógyítani kell. S rájöttek, hogy érdemes invesztálni a népegészségügyi programokba, tudatosítani az emberekben: az életmód s abban a cigaretta 50 százalékban felel az egészségért, amely a legértékesebb társadalmi-gazdasági tőke.


A szerző kardiológus szakorvos

Kisebb az adóbevétel az egészségkárnál

Számadatok igazolják, hogy mára 132 milliárd forinttal többe kerül a dohányzás a költségvetés 325 milliárd forintos dohányadó-bevételénél az intézményi egészségügyi ellátás, a megbetegedettek gyógyszereinek támogatása és az ennek következtében rokkanttá váltak nyugdíja miatt. A dohány az egyetlen olyan termék a fogyasztói kosárban, amely nemcsak a fogyasztót, hanem a környezetében élők egészségét is károsítja, ezért van szükség a törvényi szabályozásra.

Mivel sosem szűnik meg a dohányzás, a dohánytermékek árának emelése ellenére sem lesz kevesebb a büdzsé bevétele, viszont tízszázalékos jövedékiadó-emelés hatására hat százalékkal csökkenhet a fogyasztás.

A dohánycégek belföldön 15,2 milliárd szál cigarettát forgalmaznak, ez 11 milliárddal kevesebb a tíz évvel ezelőttinél, ám az ázsiai és az afrikai országok egyre nagyobb piacot jelentenek számukra.



Mivel sosem szűnik meg a dohányzás, a dohánytermékek árának emelése ellenére sem lesz kevesebb a büdzsé bevétele, viszont tízszázalékos jövedékiadó-emelés hatására hat százalékkal csökkenhet a fogyasztás.

A dohánycégek belföldön 15,2 milliárd szál cigarettát forgalmaznak, ez 11 milliárddal kevesebb a tíz évvel ezelőttinél, ám az ázsiai és az afrikai országok egyre nagyobb piacot jelentenek számukra. Szigorodik a dohánytörvény 2012 januárjától a kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni közforgalmú intézmény nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben, közösségi közlekedési eszközön, munkahelyen, a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú terekben, közterületi játszótereken, a vasúti pályaudvarok utasok által használt területein. Nem lehet dohányzóhelyet kijelölni közforgalmú intézmények és munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, tömegközlekedési eszközökön, közoktatási, gyermekvédelmi intézményben, egészségügyi szolgáltatóknál. Kiterjed a tilalom a társasházak közös használatú, zárt légterű helyiségeire is, ha a tulajdonosok négyötöde másként nem dönt. Ám a büntetés-végrehajtási intézményekben a fogvatartottak, a pszichiátriai intézetben a betegek számára zárt légterű dohányzóhely kijelölhető.-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.