A stroke a harmadik leggyakrabban halált okozó betegség Európában, évente 1,4 millió halálesetet regisztrálnak. Hazánkban 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában, évente mintegy 50 ezer ember kerül stroke-központba, közülük 15 ezren halnak meg szélütés következtében – tudtuk meg Bereczki Dánieltől, a Magyar Stroke Társaság elnökétől. Ezért indították el a közelmúltban a Ne adjon esélyt a stroke-nak! elnevezésű programot az érintett szakmai orvostársaságok. Mindenki számára hozzáférhető információkkal kívánják támogatni a beteg és az egészséges embereket.
Minden negyedik beteg 60 évnél fiatalabb, egyre inkább érintettek a fiatalok is. Még inkább elszomorító, hogy amíg hazánkban 10 percenként, addig Ausztriában 1,5 óránként veszítenek el egy beteget szélütés következtében. A különbség oka a prevenciós intézkedésekben keresendő, ezért is lehet kiemelt jelentőségű az augusztus végén útnak indított kampány.
A statisztikai adatok szerint a szélütést túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12–18 százaléka beszédzavarban szenved, 22 százaléka járásképtelen, 24–53 százaléka részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százaléka pedig küzd a depresszióval.
A szakemberek nem tudják eléggé hangsúlyozni, hogy ha valaki a szélütés tüneteit észleli, azonnal hívjon mentőt, hiszen mindössze három óra áll rendelkezésre, hogy megkezdjék az életmentő vérrögoldó eljárást.
A pitvarfibrillációval együtt élők leginkább attól tartanak, hogy tüneteik szívrohamhoz vezethetnek, fogalmuk sincs arról, hogy a szívroham kialakulásának az esélye csekély, ám a stroke bekövetkeztével szembe kell nézniük. Pitvarfibrilláció esetén ugyanis fokozott a vérrögök kialakulásának a veszélye, amely a szélütés kockázatát ötszörösére növeli. Ám a pitvarfibrillációban a szélütés kialakulása csak jól kidolgozott módszerekkel, illetve folyamatos gyógyszeres kezeléssel előzhető meg.
Sokan nem is tudnak arról, hogy pitvarfibrillációjuk van. A betegek felfedezésében jelentős szerepe van a háziorvosnak. A diagnózis felállításához pulzusvizsgálatra, illetve 24 órás úgynevezett holter vagy terheléses EKG elvégzésére van szükség.
Vannak olyan rizikófaktorok, amelyek jelentősen növelhetik a betegség kialakulásának az esélyét. Idetartozik a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szívelégtelenség, a pajzsmirigy túlműködése, valamint a mértéktelen alkohol- és kávéfogyasztás.
A felnőttek körében a pitvarfibrilláció számít a leggyakoribb szívritmuszavarnak, ma Magyarországon megközelítőleg 130-150 ezer embert érint – tudtuk meg Kiss Róbert Gábortól, a Magyar Kardiológusok Társaságának leendő elnökétől. Ám a betegség ennek kétszerese is lehet azokkal együtt, akiket eddig még nem diagnosztizáltak. Ez azért fordulhat elő, mert a pitvarfibrilláció jellemzően nem okoz látványos tüneteket, így nehezen ismerhető fel. Statisztikai előrejelzések szerint az EU-ban a pitvarfibrillálós betegek száma 2050-re mintegy 2,5-szeresére nőhet. Kialakulhat gyors, lassú, de akár normális szívműködés mellett is, tehát szinte bárki veszélyeztetett lehet. Pitvarfibrilláció esetén a szívműködést szabályzó elektromos jelek kialszanak, és ez a pitvar fibrillációjához (remegéséhez) vezethet. Ennek következtében a pitvar nem képes ellátni pumpafunkcióját és az artériákból a szívkamrába továbbítani a vért. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.