Rátette a pecsétet az EKB, itt a második energiaválság Európában – Varga Mihály összevonja a szemöldökét
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHa egy gazdaság visszaesőben van, és ennek ellenére a jegybankja kamatot emel, az súlyos helyzetet, kemény dilemmákat tükröz. Ezt most megtette Frankfurtban az Európai Központi Bank (EKB), 2023 óta először, rátéve a pecsétet, hogy az ukrajnai háború után az iráni háború másodszor is energiaválságba taszította Európát. A döntés nem váratlan, a hatásokat Magyarország is érzi, ha szokatlan és különleges helyzetbe kerültünk is.
EKB kamat: az emelés nem meglepetés, de lélegzetfojtva figyel Európa
Mi történik Frankfurtban, fontos információ nem csak a Magyar Nemzeti Bank számára, hanem mindenkinek, akinek fontos a forint árfolyama – és egyébként mindenkinek a magyar gazdaságban, amely erősen függ az euróüövezeti gazdaságtól.
Az EKB csütörtökön azt a döntést hozta, hogy negyed százalékponttal 2,4 százalékra emelte irányadó kamatát. Ez az euróövezeti jegybank fő refinanszírozási kamata, amelyen a kereskedelmi bankok egyhetes futamidőre forrást vehetnek fel tőle fedezet mellett. A betéti kamat ugyanennyivel emelkedett, 2,25 százalékra.
A közel-keleti háború inflációs nyomást generál, és a kamatemelésről hozott döntés számos olyan forgatókönyv mellett is megalapozott, amelyek azt modellezik, hogyan alakulhat a sokkhatás, és miként befolyásolhatja az euróövezet középtávú gazdasági kilátásait
– indokol az EKB közleménye.
A kamatemelés nem okozott meglepetést, habár a múlt héten kiderült, hogy az eurózóna gazdasága az első negyedévben 0,2 százalékkal zsugorodott a múlt év utolsó negyedéhez képest. Az EKB feladata az infláció megfékezése, márpedig a drágulás éves mértéke az iráni háború hatásai miatt májusban 3,2 százalékra szökött fel.
A forint árfolyama jelzi, mekkora mozgásteret alakított ki magának a magyar gazdaság
Az EKB-kamat összefüggéseit a forint árfolyamával, az MNB döntéseivel és a magyar gazdasággal itt elemeztük:
Súlyos döntés előtt áll Christine Lagarde csapata, a Szabadság téren is feszülten figyelnek ma
Mínuszba csúszott az euróövezet gazdasága, ugyanakkor az infláció magasan a cél fölé szökött. A kamatok Európában túl alacsonyak az inflációhoz képest, ezért az Európai Központi Bank csütörtökön délután várhatóan annak ellenére is végrehajtja első kamatemelését 2023 óta, ha az energiaválság gyötörte gazdaságot ez még jobban visszaveti – a hatások nem kerülik el a magyar gazdaságot és forintot sem, ezért figyel erősen az MNB is a döntésre és a kilátásokat ecsetelő kommentárokra.
Röviden: az MNB a várakozások szerint ezúttal megengedheti magának, hogy két hét múlva az EKB-val ellentétes irányban, lefelé mozdítsa el kamatait. A magyar infláció ugyanis szoktalan mód alig fele az euróövezetinek, a forint pedig többéves csúcsok közelében kereskedik az euró ellenében.
Az EKB iránymutatása mégis rendkívül fontos Budapesten is, mert ha úgy tűnne, az MNB kamatelőnye a későbbiekben még jelentősen szűkülhet az euróövezethez képest, annak akár komoly hatásai is lehetnek a forint árfolyamára. Varga Mihályéknak annál óvatosabban kell lépegetniük, minél nagyobb szigor olvasható ki Christine Lagarde sajtótájékoztatójából.
A forint azonnal reakciója mérsékelt: 355,3 környékéről 356 közelébe gyengült az euró ellenében, az elmúlt egy hét 357,3 körüli mélypontjánál azonban lényegesen erősebb maradt, amikor a döntés és a közlemény már ismert volt, de Lagarde még nem kezdett beszélni.
Az EKB nem vár gazdasági visszaesést, az infláció azonban rosszabbul fest, mint pár hónapja gondolták
A növekedési és inflációs ambíciók közti ellentmondást az EKB közleményének már fent idézett mondata feloldja: az infláció a gazdaság egészének rossz.
Ugyanakkor az első negyedéves gazdasági visszaesés már csak azért sem csapta rá az ajtót a kamatemelésre, mert az EKB szakértői nem gondolják, hogy kiterjed az év egészére, miközben za infláció csak két év múlva térhet vissza szerintük a 2 százalékos célra.
A szakértők új alapforgatókönyve szerint a teljes infláció éves átlagban
- 3 százalék lesz 2026-ban (tehát a májusban mértnél alacsonyabb),
- 2,3 százalék 2027-ben
- és 2,0 százalék 2028-ban.
Energiában és élelmiszerben azonban rövid távon rosszabbra számítanak: az áraikat nem tartalmazó infláció esetében az előrejelzés alacsonyabb, 2026-ra és 2027-re egyaránt 2,5 százalékos, 2028-ra pedig 2,2 százalékos átlagot valószínűsít.
A márciusi előrejelzéshez képest a szakértők felfelé módosították az inflációra vonatkozó alapforgatókönyvet 2026-ra és 2027-re, elsősorban azért, mert az energiaárak várható pályája magasabb lett. Ennek hatásai részben várhatóan begyűrűznek az élelmiszerek, az iparcikkek és a szolgáltatások áralakulásába is.
Az alapforgatókönyv szerint a gazdasági növekedés átlagosan 0,8 százaléklesz 2026-ban, 1,2 százalék 2027-ben és 1,5 százalék2028-ban. Ez lefelé történő módosítást jelent a 2026-os és 2027-es előrejelzésekhez képest, tükrözve a háború nyersanyagpiacokra, a reáljövedelmekre és a gazdasági bizalomra gyakorolt erőteljesebb hatását – íja a közlemény.
A kilátások továbbra is bizonytalanok: az inflációt illetően felfelé mutató, míg a gazdasági növekedést illetően lefelé mutató kockázatok állnak fenn. A háború középtávú inflációs és növekedési hatásai nagyban függnek attól, hogy az energiaár-sokk milyen intenzitású és mennyire tartós lesz, illetve milyen mértékűek lesznek annak közvetett és másodkörös hatásai
– értékel az EKB.
Ezt a bizonytalanságot tükrözi az inflációra és a gazdasági növekedésre vonatkozó eredmények széles skálája is, amely az eurórendszer szakértői által készített, frissített szemléltető forgatókönyvekben szerepel.
Lagarde: nem jósolunk kamatpályát
A forint, illetve a kilátás, hogy csökkenhetnek az MNB kamatai nem kaptak újabb csapást Christine Lagarde EKB-elnök sajtótájákoztatójától.
Lagarde elmondta: a kamatemeléssel az EKB úgy gondolja, jó helyzetben van, hogy kezelje a háborúból eredő ársokk okozta bizonytalanságokat. A továbbiakban a bank a beérkező adatok vezérelte döntéseket hoz a kamatokról és ülésről ülésre hozza meg döntéseit.
Nem kötelezzük el magunkat egy kamatpálya mellett
– mondta. Azaz nem lépett be egy olyan jóslat, amelynek alapján tovább szűkülne a magyar kamatok prémiuma az euróövezetiek felett. Varga Mihályék mégsem dőlhetnek hátra, hiszen ettől függetlenül a pénzügyi piacok megteszik majd a maguk tétjét a még várható EKB-kamatemelésekről. Ha azonban maga az EKB is tesz ilyen jóslatot, netán a piacoknál is nagyobb szigorításról, az már csapást gyakorolhatott volna a forint árfolyamára is.
Az elnök többet a kamatkilátásokról a Reuters tudósítójának arra a kérdésére sem árult el, mekkora kamatemelés van beépítve a frissített szakértői előrejelzésekbe, annyit azonban elárult, hogy a döntést a kamatokról és az előrejelzésről egyhangúan hozta meg az EKB testülete és nem volt alternatív javaslat. Azt is elmondta, hogy a márciusban készült két "kemény", most frissített rizikóváltozathoz az alapelőrejelzés mellett most hozzátettek egy "puha" szcenáriót is, a megvalósulását azonban most nem tartották valószínűnek.
Miközben Lagarde beszélt, a forint még korábbi napon belüli veszteségeit is visszaszedte, és visszatért majdnem ugyanoda, ahol a kamatemelés előtt járt.
Lagarde elmondta, minek alapján születnek meg a későbbi döntések: az inflációs kilátások és kockázatok a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok tükrében, illetve a mögöttes infációs folyamatok – ezeket kell nekünk is figyelnünk. Sok szót ejtett a kockázatokról: az iráni háború miatt sok függ az ársokk intenzitásától és hosszától, illetve attól, hogy az energiaárak emelkedése milyen másodkörös hatásokkal épül be az élelmiszerek, egyéb áruk és a szolgáltatások áraiba.
