Tavaly hozzávetőlegesen százezer, nem az állam által finanszírozott influenza elleni vakcina fogyott el Magyarországon, ez alig a fele a megelőző évinek: ez annak ellenére van így, hogy mind a cégeknek, mind a dolgozóknak egyre nagyobb károkat okoznak a megbetegedések – közölte lapunkkal Labancz László, a Sanofi Pasteur magyarországi igazgatója.
Az igazgató szerint az influenza a munkáltatók számára számos költségelemmel jár: a közvetlen elem a táppénz, amelynek első két hetét Magyarországon a munkáltatónak kell fizetnie. Ehhez jön közvetett elemként az a bevételcsökkenés, amelyet a beteg dolgozó kiesése okoz, amely a táppénz összegének akár a nyolc-tízszerese is lehet. A kiesésből adódó bevételcsökkenés persze nagyobb is lehet, ha az adott cég számára nehezen pótolható, specifikus területen dolgozó vagy vezető beosztású dolgozóról van szó. Az influenza ugyanakkor az alkalmazottak számára sem jó: a Magyarországon érvényben lévő táppénz-szabályozás miatt a minimálbérnek legalább kétszeresét megkereső dolgozónak már nem éri meg táppénzre mennie, hiszen ebben az esetben – a maximált juttatás miatt – mindenképpen bevételkieséssel kell számolnia.
Az influenza elleni védekezés tehát minden érintett alapvető érdeke, hiszen a vakcina ára eltörpül az esetleges megbetegedések okozta károkhoz képest – mutatott rá Labancz László. Ez persze nemcsak Magyarországra, hanem minden, legalább közepesen fejlett országra igaz, hiszen az egy vakcinára jutó 5-10 dolláros ár normál gazdasági körülmények között – ahol nem extrém módon alacsonyak a bérek – mindenképpen megtérül.
Az igen fejlett állami ellátórendszer miatt egyébként hazánk nem áll rosszul az influenza elleni védekezés terén: az évi 10-13 százalékos oltottsági arány a régiós országokéhoz képest kifejezetten jónak számít. Más kérdés, hogy ez még mindig nagyjából a fele a fejlett, nyugat-európai országokban megszokott aránynak.
A nyugat-európai átlaghoz képest relatíve alacsony oltottsági arányért ugyanakkor Labancz László szerint nem csak a magyarországi vállalkozások nemtörődömsége okolható. A lakosság nagyobb része ugyanis egyáltalán nem foglalkozik az influenza problémájával, lusta beoltatni magát, vagy egyszerűen csak fél magától az oltástól. Ha pedig megbetegszik, akkor többnyire igyekszik nem kivonni magát a munkavégzés alól, amelynek két komoly következménye is van: egyrészt potenciálisan megfertőz másokat, másrészt munkájának hatékonysága töredékére csökken. A magyarországi oltási arány növekedését az sem segíti, hogy a munkáltatók – még ha finanszírozzák is az oltást – nem kötelezhetik arra alkalmazottaikat, hogy beoltassák magukat.
Az influenza elterjedtsége egyébként világszerte elég homogén képet mutat, ezt a különböző földrészeken fekvő országokban elvégzett felmérések világosan mutatják. A statisztikák szerint a világ népességének hozzávetőlegesen tíz százaléka minden évben megkapja a vírust. Kiemelten veszélyeztetettnek számítanak ugyanakkor az idős emberek és a gyermekek, illetve azok, akik zárt helyen, nagyobb közösségekben dolgoznak. Az objektív megítéléshez az is hozzátartozik – hangsúlyozta az igazgató –, hogy az influenza önmagában nem halálos betegség: csak akkor fordulnak elő halálesetek, ha egyéb betegség is jelen van a szervezetben. Ezzel együtt az influenza – és nem a nátha – minden esetben lázzal, és legalább egyhetes munkaképtelenséggel jár, és pontosan ebből következnek az általa okozott jelentős gazdasági károk is.
Kevés piaci szereplő
Magyarországon két úton lehet influenza elleni vakcinához jutni. Az állam térítésmentesen biztosítja az oltás lehetőségét a kiemelt kockázati csoportba tartozók – idősek, krónikus betegek – számára, akik a háziorvosnál oltathatják be magukat. A térítésmentes körbe nem tartozók gyógyszertárban szerezhetnek be oltóanyagot, jellemzően 1500 és 2000 forint közötti áron. A térítésmentesen adható vakcinákat az állammal kötött szerződés alapján az Omninvest gyártja. A piaci alapon kínált vakcináknál a Sanofi Pasteur nagyjából 50 százalékos részesedéssel rendelkezik – amely jelentős részben az új, fájdalommentes oltást biztosító fecskendőnek köszönhető –, a maradék hányadon pedig az Omninvest és két-három másik gyártó osztozik.
USA, 2006/07 Nyugat-Európa, 2008/09 Ausztrália, 2004
65 év felettiek 65,6 13,9–70,2 79,1
Felnőttek 35,3 11,1–56,0 41,6
Egészségügyi dolgozók 41,8 6,4–26,3 20-50
Teljes népesség 23,6 9,5–28,7 31,2
* Influenza ellen, százalék. -->
