WHO: Tegyünk ma, hogy holnap biztosan gyógyulhassunk

Becslések szerint az EU-ban több mint 25 ezer ember veszíti életét az antibiotikum-rezisztens baktériumok által okozott fertőzések miatt. Magyarországon tavaly 2500 multirezisztens kórokozó-fertőzést jelentettek, amelynek következtében hétszázan vesztették életüket.

Az orvosok attól tartanak, az antibiotikumok gyakori alkalmazása miatt megjelennek és terjednek az antibiotikum-rezisztens kórokozók miatti fertőzések, így a rutinműtétek és -beavatko-zások életveszélyessé válhatnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Tegyünk ma, hogy holnap gyógyulhassunk című szlogennel arra hívja fel a figyelmet: az életmentő antibiotikumok elveszíthetik gyógyító hatásukat, ezért szükséges a tudatlanság és felelőtlenség csökkentése. Az antibiotikum értékes felfedezés, de nem jól bánunk vele, túl sokat és helytelenül használjuk. Tekintettel az utazás és a kereskedelem Európa- és világszerte tapasztalt felfutásával, tudni kell, amíg nem foglalkozik minden ország a probléma visszaszorításával, egyik sem érezheti magát biztonságban.

A WHO európai szervezetei együttműködnek a tagállamokkal az antibiotikum-rezisztencia monitorozásában (surveillance), az indokolt antibiotikum-alkalmazásban, az infekciókontrollban, illetve a kutatásban. A WHO készített egy stratégiai akciótervet, amelyet e hónapban terveznek bemutatni a regionális közgyűlésen az EU egészségügyi miniszterei számára.

Több európai országnak vannak megfelelő ajánlásai, de számos államban nincs nemzeti szabályozás az antibiotikum-felhasználásra. Egészséges állatoknál antibiotikumokat alkalmaznak növekedésserkentésre vagy betegségmegelőzésre. Vannak országok, ahol a lakosság recept nélkül vásárolhatja az antibiotikumokat, és akaratlagosan alkalmazhatja azokat. Előfordul, hogy az orvosok helytelenül írnak fel antibiotikumot, a lakosság pedig a vírusok okozta fertőzések – például az influenza vagy a nátha – kezelésére alkalmazzák. Úgy tudják ugyanis, hogy az antibiotikumok a vírusos fertőzések kezelésére is alkalmasak.

A WHO által 21 kelet-közép-európai országban végzett felmérése szerint 14-ben gyakori a recept nélküli antibiotikum-alkalmazás. A 21 országból csak hétnek van nemzeti akcióterve az antibiotikum-rezisztencia ellen, s szintén hétnek van nemzeti koordináló bizottsága. Az országok kevesebb mint felének van nemzeti kézhigiénés irányelve, és csak harmadának van nemzeti surveillance rendszere és adatbázisa az antibiotikum-rezisztenciáról.

Magyarországon 2001 óta működik a Nemzeti Bakteriológiai Surveillance Rendszer (NBS), amely monitorozza a legfontosabb kórokozók rezisztenciaviszonyait és -trendjeit, 2006 óta kötelezően jelentendők a multirezisztens kórokozók okozta fertőzések. Tavaly 2500 ilyen fertőzést jelentettek, melynek következtében hétszázan haltak meg.

Sikeres figyelemfelkeltő kampányokat tartottak több országban, így csökken az antibiotikum-felhasználás és -rezisztencia is. Az egészségügyi intézményekben a helyes infekciókontroll alkalmazása – kezdve a legegyszerűbb kézhigiénével – jelentősen csökkenti a multirezisztens kórokozók előfordulását, beleértve az egyik legveszélyesebb, a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) gyakoriságát is.

Néhány országban az antibiotikum alkalmazása nagyobb mértékű az állatállományt tekintve, mint a humángyógyá-szatban. Például a ciprofloxacint széles körben alkalmazzák az állatorvosok, ezért nőtt az antibiotikum-rezisztencia, amely átterjedhet az emberekre is. Habár az antibiotikum növekedési faktorként történő alkalmazása 2006 óta tiltott az Európai Unióban, Európa néhány országában még engedélyezett. Így a rezisztens Salmonella és Campylobacter által okozott fertőzések – ezek gyakran ételfertőzések – az állatállományban alkalmazott antibiotikumokhoz köthetők.

Mivel az antibiotikum-rezisztencia folyamatosan terjed Európában, nő az új antibiotikumok iránti igény, ezáltal néhány fertőzés – például a véráramfertőzések – nehezen kezelhető. Egyre gyakrabban fordulnak elő a New Delhi metallo-béta-laktamáz (NDM–1) enzimet termelő kórokozók, amikor már az utolsó lehetőségként alkalmazott carbapenemek is hatástalanok. Nagyon kevés antibiotikum áll jelenleg fejlesztés alatt, ezért a világszerte terjedő súlyos rezisztencia rémálommá válhat. A multirezisztens tuberkulózis – amely gyakori Kelet-Európában – már jelenleg is sok ember életét fenyegeti. VG