Alig vannak új munkahelyek

Lassult a magánszektorban a foglalkoztatás javulása, miközben az állami szférában tovább folytatódik a létszámcsökkenés. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb számai alapján 0,6 százalékkal kevesebben rendelkeztek teljes állású munkahellyel idén augusztusban, mint egy évvel korábban. Ez 2,719 millió főt jelent, s ebben nincsenek benne az öt embernél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások, ezeket a KSH most nem vizsgálta. A verseny- és a közszféra eltérő tendenciát mutat: előbbiben 1,1 százalékos volt a bővülés, alig a harmada az év eleji adatnak, a közszférában ugyanakkor 5,3-es volt a létszámfogyás. Ebben jelentős tétel, hogy a teljes állású közfoglalkoztatottak létszáma közel 55 ezerrel csökkent, igaz, a részfoglalkoztatásúaké 133 ezerrel emelkedett. Ez utóbbit azonban nem számolja az adatokhoz a KSH.

A létszámfogyás azt jelzi, hogy sem az állami szférából kikerülőket, sem a közfoglalkoztatottakat nem tudja nagy arányban felszívni a magánszektor. Sőt, még azok jó része is állás nélkül van, akik a válság során kerültek utcára, pedig ezek a munkavállalók nagyobb eséllyel tudnak felmutatni megfelelő munkatapasztalatot. Részletes felmérés ugyanakkor még nem készült arra vonatkozóan, hogy mi történik a közmunkaprogramokból kikerülőkkel. Mindenesetre a kormány a költségvetési törvénytervezet kitekintésében máris lemondott az ígért egymillió új munkahely megteremtéséről, mivel 2020-ig csak nagyjából 4,2 millió munkavállalóval számolnak, ez 400 ezer fős növekedésnek felel meg a tavalyi szinttel összehasonlítva.

A bérek emelkedése eközben gyorsult, az augusztusi, 6,5 százalékos keresetnövekedés messze az éves átlag fölötti. „Az elmúlt pár hónapban a gazdasági teljesítmény növekedésétől elszakadni látszanak a fizetések” – mondta lapunknak Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője. Felhívta azonban a figyelmet, hogy zömmel egyszeri tényezők okozták az elmúlt hónapok bérfolyamatait, például a közszférában történt egyszeri kifizetés az elmaradt túlóradíjak kapcsán.

Néhány szakértő már megkongatta az inflációs vészharangot az adatok láttán, ez azonban Árokszállási Zoltán szerint még korai. A munkaerőpiac továbbra is laza, azaz sok a munkanélküli, alacsony a belföldi kereslet, ezek a tényezők inkább azt indokolják, hogy az MNB kivárjon a kamatemelési döntést illetően.

A kormány által ajánlott 5 százalékos fizetésemelés és a már elfogadott 18 százalékos minimálbér-növelés azt eredményezheti, hogy az ideihez képest felgyorsul a bérdinamika. Az Erste szakértője jövőre 6 százalék feletti emelkedéssel kalkulál, míg 2011 hátralévő részében 4–5 százalék közé várja a fizetések növelkedését. Kiemelte ugyanakkor, hogy a vállalkozások csökkenő foglalkoztatással reagálhatnak a béremelkedésre, és nem tisztázott, hogy a munkáltatók kompenzációjára elkülönített 85 milliárd forint ezt hogyan tudná meggátolni.

A reálkeresetekről kevesebb az információ, annyit tudni: gyermekkedvezmények nélkül számolva 6,8 százalékos maradt az átlagos növekedés. Ez számottevő reálemelkedést jelent, amelyet az egykulcsos szja miatt főleg a magasabb keresetűek élvezhetnek, de az első féléves adatok alapján a többgyermekesek is jobban jártak. Jövőre az ideinél 0,5-1 százalékponttal magasabb inflációról szólnak a prognózisok, az adóék viszont nőhet, ez elviheti az emelkedés jó részét.

Benke Dávid-->