Nem lehet, tudni, hogy jövő júliustól mekkora támogatásra számíthatnak a megújulóenergia-termelők, az pedig kiváltképp megjósolhatatlan, hogy a METÁR nevű rendszer milyen gyakran és milyen mértékben módosul majd. A Magyar Energia Hivatal (MEH) felkérésére készített modellszámításaiban azt azonban kimutatta a Biomassza Erőművek Egyesülése (BEE), hogy minél kisebb az adott erőművi egység kapacitása, annál nagyobb támogatásra, azaz áramátvételi árra van ahhoz szüksége a biztonságos működéshez. Az is kiderült, hogy a megújuló energiatermelésben még jelenleg érvényes ártámogatási rendszerénél (KÁT) magasabb átvételi árak kívánatosak a METÁR-ban.
A piaci bizonytalanságot tetézi, hogy nem tudni, a támogatási rendelet csak a hatályba lépése napján jelenik-e majd meg, vagy előbb, s hogy mit rejtenek, egyértelműek lesznek-e a végrehajtási rendeletei. Mindez oda vezet a BEE szerint, hogy a beruházók nem mernek újabb projektekbe fogni. Nem is tudnak, hiszen nincsenek meg azok a számok, amelyek alapján kalkulálhatnák ráfordításuk megtérülését, de a bankok sem állnak velük szóba, hiszen azok meg a kockázatukat nem tudják kiszámolni. A kényszerű kivárás sem minden esetben tartható stratégia, mert az előkészített projektek engedélyei lejárnak, nem mind hosszabbítható meg, és avul az a technológia is, amellyel eredetileg terveztek. És persze, sem a hazai biomassza cégek anyavállalatai, sem a hitelezők nem kizárólag biomassza beruházásokban, és nem is feltétlenül magyarországi helyszínekben gondolkodnak. Mivel egy-egy biomassza hasznosító erőmű tervezése, engedélyeztetése, kivitelezése, továbbá az alapanyag-beszállítókkal és az energiavásárlókkal való megállapodás együtt 4-5 évet is igénybe vesz, s mert még legalább jövő július 1-ig nem lehet belefogni a tervezésbe, sok évbe telhet, amíg új biomassza erőművet adnak át az országban. A Dalkia épülő pécsi erőműve csak azért kivétel, mert a beruházási elképzelés 2006-ban fogalmazódott meg, az előkészületek pedig 2008-ban indultak.
„Verseny van a Dalkián belül is a forrásokért, és régióban is” – mutatott rá a BEE tegnapi sajtóbeszélgetésének egyik meghívottja, Fernezelyi Ferenc, a Dalkia Energia Zrt. kereskedelmi igazgatója. Hasonló a helyzet a bankoknál is. „Csak azért, mert egy beruházás zöld, még egy pénzintézet sem fogja megfinanszírozni. A megújuló beruházások más beruházásokkal vannak versenyben a hitelekért, maga az energia ipar is további iparágakkal rivalizál, és az anyabankok adott országokban működő egységei is versenyben vannak más országok bankjaival” – sorolta az MKB Bank Zrt. projektekért, strukturált és vállalatfinanszírozásért felelős vezetője. Gulyás Olivér szerint van ugyan elvétve példa arra, hogy valamely zöldberuházás támogatás nélkül is belefog egy projektbe, mert megállapodott egy áramfelhasználóval, de ez nem jellemző. „Megfelelő támogatás nélkül ma Magyarországon nem éri meg megújuló energiahasznosító beruházást indítani” – szögezte le lapunknak.
Szkeptikusak voltak a rendezvény résztvevői azon kérdésünk kapcsán is, vajon kiépülhet-e időre a cselekvési tervben megcélzott biomassza kapacitásokhoz szükséges, hazai kazángyártás. Fernezelyi Ferenc csak kis kapacitású, például egy-egy intézmény ellátására alkalmas kazánok hazai előállítását tudja elképzelni, Rudolf Péter pedig, az egyesület elnöke úgy látja, nagyobb kapacitások esetén meg kell elégedni a minőségi kazánbeszállító ipar kialakulásával. Ennek viszont van esélye, ha külföldi cégek idetelepítenek a gyártáshoz szükséges egyes tevékenységeket. Próbálkozás persze van bőven Gulyás Olivér tapasztalata szerint: a bankoknál sokan kilincselnek fekete doboz jellegű, a gyakorlatban még nem bizonyított találmányokkal.
