Európa-szerte eltűntek a fesztiválok – az embereknek egyre kevesebb pénzük van szórakozásra
A koronavírus-járvány érezhetően felborította a szórakoztatópart, és ezáltal a zenei fesztiválok működését is. Számos nagy fesztiválnak azzal kellett szembenéznie, hogy a fellépők díjai, a technikai, logisztikai költségek, illetve az energiaárak jócskán megugrottak.
A koronavírus-járvány két éve alatt egyetlenegy fesztivál sem fogadhatott vendégeket. A legnagyobb magyar fesztiválnak ezek az évek több mint kétmilliárd forint veszteséget okozott, a járvány idejére a Sziget Fesztiválra mintegy 1,4 milliárd forintnyi hitelt kellett felvenni.
A 2022-ben ismét kinyithatott a Sziget, akkor 355 millió forintnyi profitot produkált, azonban
2023-ban 1,8 milliárdos, majd 2024-ben már 3,8 milliárd forintos rekordveszteséggel zárt.
Az újranyitást követően a Sziget másik két nagyfesztiválja is bezárt: több mint két évtized után a VOLT Fesztivál 2022-ben szűnt meg, a Balaton Soundot 2024-ben tartották meg utoljára.
A negatív tendenciát érzékelve a Sziget külföldi tulaja pár napja kezdeményezte a fővárossal kötött megállapodás felmondását. Így Magyarország legnagyobb fesztiváljának napjai meg lettek számlálva.
Egymás után szűntek meg a fesztiválok
Az AIF brit fesztiválszövetség szerint az Egyesült Királyságban összesen 96 rendezvény maradt el a koronavírus-járvány miatt, majd később 2023-ban 36 fesztivált, illetve a tavalyi évben több mint 60 darab rendezvényt mondtak le.
Idén az Egyesült Királyságban több fesztivált megszüntettek a túlzott költségek és az alacsonyabb jegyeladások miatt is.
Az infláció megemelte a produkciós költségeket, a művészi díjakat, a licencszerződéseket – mindez emelve az árakat –, miközben a közönség kiadásait a megélhetési problémák is jelentősen befolyásolták.
A szigetországban arról is beszámoltak, hogy a kisebb fesztiválok már nem annyira vonzóak a jelentősebb fellépőknek, így bármikor visszamondanak vagy el sem fogadnak meghívásokat. Emiatt is ebben az évben több mint 30 fesztivált töröltek vagy halasztottak el az országban.
A Sundown Festival 12 év után, a 2024-es rendezvény után pénzügyi okokból szűnt meg. A szervezők a megnövekedett produkciós költségeket és a megélhetési válságot nevezték meg a döntés okaként. Hasonló okok miatt szűnt meg 26 év után a Nozstock The Hidden Valley zenei fesztivál is.
A francia nemzeti zenei központ legfrissebb tanulmánya szerint tavaly a Franciaországban megtartott fesztiválok kétharmada veszteséggel zárta az évet. Még azok is, amelyeknek 90 százalékos volt a látogatottsága, azaz a költségek növekedése olyan nagy volt, hogy a jegy- és egyéb bevételek sok esetben nem fedezték a szervezők kiadásait.
A költségek inflációjának bevételekkel való ellensúlyozása továbbra is nehéz az országban. A Le Monde megjegyzi, hogy a jegyárak nem emelhetők a végtelenségig, a szponzoráció és a mecénás támogatás megszerzése nehézkes, és a helyi önkormányzatok erőforrásai nem tudnak lépést tartani a növekvő kiadásokkal.
A legkisebb fesztiválok, amelyek költségvetése 100 ezer és 250 ezer euró (körülbelül 40–100 millió forint) között van, a legkiszolgáltatottabbak és a támogatásoktól függenek.
A nagyfesztiválok óriási hasznot tesznek zsebre
A piac legjelentősebb szereplői azonban megtartották pozícióikat, sőt megnövelték a profitjukat is. A brit Glastonbury fesztivál például jelentős növekedést produkált: a 2023–24 pénzügyi évben közel hatmillió fontos (2,7 milliárd forint) profitot hozott össze, ami majdnem duplája a korábbi közel hárommillió fontos (1,35 milliárd forint) nyereségének.
A Financial Times cikke szerint az év során a fesztivál 3,7 millió fontot (1,7 milliárd forint) költött további területek megvásárlására, ami a jövőben további terjeszkedésre utalhat. A neves fesztivál azt is kommunikálja, hogy a jegyárakat a lehető legalacsonyabban akarja tartani, miközben kezeli a növekvő infláció hatásait, hogy a fesztivál továbbra is elérhető maradjon.
A fesztivál minden évben több mint négyezer előadásnak ad otthont több mint 100 színpadon.
A belga Tomorrowland az egyik legismertebb elektronikus fesztivál, a világjárvány idején összesen 25 millió eurós veszteséget könyvelhetett el. Az újranyitást követően azonban 2022-ben rekordévet zárt: a veszteségek kompenzálása érdekében a 2022-es fesztivált kivételesen három hétvégén rendezték meg.
Az új koncepció rekordot hozott a fesztivál életében: 600 ezer látogatóval és 164 millió eurós (körülbelül 64 milliárd forint) árbevétellel zártak, ami 24 millió eurós profitot eredményezett. Ezzel sikerült visszafizetniük a korábbi veszteségeket. 2023-ban a fesztivál visszatért a szokásos két hétvégés formátumhoz (400 ezer látogató), de még így is jelentős profitot termelt, majd a tavalyi évben további profitnövekedést ért el.
A Sziget méretét tekintve a közepes fesztiválok körébe tartozik, amelynek működése jelentősen a szponzori, a jegybevételektől függ. A szervező Sziget az elmúlt években súlyos pénzügyi nehézségekkel szembesült, amely rávilágított a működési modell sérülékenységére.
Ha a legnagyobb magyar fesztivál 2026-ban elmaradna, az az elemzések szerint több tízmilliárd forintos gazdasági sokkot idézne elő itthon. Gerendai Károly, a fesztivál alapítója szerint a Sziget megmentésére már csak hetek maradtak hátra.
A Sziget Fesztivált 1993-ban rendezték meg először, a koronavírus-járvány két évét leszámítva minden évben meg volt tartva.
