Nagy biztonság és kis kockázat

Az egyik legbiztonságosabb befektetési lehetőséget kínálja ma a termőföldpiac – állítják ágazati szakértők. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy a földárak a 2008– 09-es gazdasági válság időszaka alatt is nőttek, miközben más befektetési piacok összeomlottak, a tőzsdék kiszámíthatatlanná váltak, az épületingatlanok értéke pedig 30 százalékkal csökkent.

Szakértők szerint a földpiac biztonságosságához alapvetően hozzájárul, hogy a befektetések alacsony kockázatúak. Egyértelmű előnyt jelent, hogy a megvásárolt termőföld saját tulajdonba kerül, így a bankok vagy a befektetési vállalkozások esetleges csődje nem veszélyezteti. További pozitívum, hogy a földterületek nem sérülékenyek és nem amortizálódnak. Emellett a földár a gazdasági konjunkturális időszakok hatásaitól csaknem független. Mivel a trendek a folyamatos értéknövekedés irányába mutatnak, a negatív hozam lehetősége – ellentétben más befektetési formákkal – meglehetősen alacsony.

A közelmúltban az FHB Bank Zrt. termőföldárindexet, az OTP Bank Nyrt. földértéktérképet jelentetett meg, amelyben mindkét pénzintézet a magyarországi földárak jelentős emelkedését mutatta ki az utóbbi években. A földpiaci adásvételekben meghatározó miskolci Tiszacash Zrt. tapasztalatai szerint pedig a földárak három-négy évente megduplázódtak a hazai piacon. Ma a hektáronként 0,5–1,1 millió forint között mozognak, míg az átlag 700–800 ezer forintra tehető (szántó esetén). Az uniós árak ugyanakkor ennek legalább a három-ötszörösét teszik ki, de ennél – például a 14 millió forintnak megfelelő holland árat alapul véve – sokkal nagyobb különbségek is vannak. Szakértői számítások szerint az uniós szinten kiegyenlített magyarországi hektáronkénti áraknak 2–4 millió forint közöttieknek kellene lenniük, ebből az következik, hogy a következő tíz-tizenöt évben további jelentős hazai drágulás várható.

A földbefektetések hozama részben ebből az értéknövekedésből is adódhat, amely éves szinten 20–30 százalékot hozhat. A 30–40 ezer forintos hektáronkénti mai földhaszonbérleti díjakkal pedig évi 3–6 százalékos hozam érhető el. Miközben a földbefektetés közép- és hoszszú távú üzletnek számít, a földbérleti díjak ezen időszak alatt is folyamatos és stabil jövedelemforrásul szolgálhatnak. A földvételeket 4 százalékos illeték terheli, de a bérleti díjak – legalább öt évre szóló szerződések esetén – adómentesek.

Mivel a földpiaci folyamatok jól modellezhetők és kiszámíthatók, a vásárlások nem tekinthetők spekulatív befektetési ügyleteknek – hívják fel a figyelmet szakértők. A kormány legutóbbi törvénytervezete is csak a nem mezőgazdasági, hanem egyéb jellegű (iparterületté minősítés, belterületbe vonás) hasznosítást minősíti spekulatívnak és sújtja – a tervek szerint – 48% jövedelemadóval. Ugyanakkor a termőföld – folyamatos jövedelemtermelő képessége révén – javíthatja a tulajdonosok életminőségét, de nyugdíj-előtakarékossági lehetőséget is nyújthat. Emellett a szülők földpiaci befektetéseikkel gyermekeik életkezdését is megalapozhatják. Ha pedig valaki mezőgazdasági tevékenységbe fogna, a földtulajdonlás egyben munka- és megélhetési lehetőséget is adhat.

A termőföldek iránti keresletet globális értelemben is erősítheti, hogy a prognózisok szerint a föld lakossága 2040-re a mai 7 milliárd főről 9 milliárdra bővül, így az élelmiszerigény is jelentősen nő. A világ megművelhető termőterülete ugyanakkor korlátozott, a föld felszínének mindössze a 8 százalékát teszi ki. A közelmúltbeli nemzetközi események is azt mutatják, hogy a termőföldek iránti érdeklődés világszinten is nő. Az egyik legkomolyabb angol ingatlanpiaci szakértő vállalkozásnak számító Savills egyértelmű keresletbővülést tapasztal, míg például kínai befektetők magyarországnyi nagyságú területeket vesznek Brazíliában. A napokban Jim Rogers amerikai tőzsdeguru is azt jelentette be, hogy vagyonát tőzsdei részvények helyett leginkább mezőgazdasági földekbe fekteti. Itthon pedig Csányi Sándor OTP-elnök-vezérigazgató élelmiszer-gazdaságban utazó Bonafarm cégcsoportja azt tette közzé, hogy terjeszkedésének egyik célpontja az afrikai kontinens lehet.

Hazafi László-->