Hiába tölti a magyar alkalmazott európai szinten a harmadik legtöbb időt a munkahelyén a román és a lengyel társai után, produktivitása nincs arányban a többletmunkával, hiszen felmérések szerint 10 órás teljesítményét német, vagy holland társai 6 óra alatt véghezviszik.
A hatékonyság ilyen mértékű különbségének okai a nyugat-európai munkáltatók hazai gyakorlattól eltérő mentalitásában és a munkavégzés intézményi közegében keresendők. A fejlett világban szinte mindenütt felismerték, hogy a munkaerő nemcsak költségtényező, de a legjobb is, és ennek megfelelő gondossággal bánnak vele – állítja dr. Gotthardt Zsóka pszichológus, a Big Five Akadémia szakértője.
A szakember szerint, ellentétben a külföldön elterjedt gyakorlattal, az itthoni alkalmazottak még eszközként is másodrangúak, hiszen míg a vállalati autót rendszeresen átvizsgálják, javítják és ápolják, addig a dolgozóknak gyakran sem időt, sem lehetőséget nem biztosítanak a regenerálódásra, feltöltődésre. Márpedig a fáradt, motiválatlan, elhanyagolt munkavállaló nemcsak a társai, de még a gépek teljesítményét is képes lerontani.
Jelentős gátja a hatékony munkának a munkahelyeken belül tapasztalható folyamatos harc és vetélkedés is – jelenti ki Gotthardt Zsóka. Komoly szervezeti erőforrásokat köt le feleslegesen, ha a vezető az együttműködés, az egyéni teljesítmények egyesítése helyett az állandó vetélkedést támogatja.
Az átlag magyar munkavállaló véget nem érő, ádáz küzdelmet vív a kollegáival, a főnökeivel. Meggyőződésük, ha a „harcot” abbahagynák, lankadna az éberségük, akkor hamarosan kifúrnák, elbocsátanák őket, kimaradnának a béremelésből, előléptetésből, ők kapnák a rosszabb megbízásokat. Az igazán tragikus az, hogy valószínűleg ebben igazuk is van, márpedig ilyen feszültségben képtelenség tartósan jó teljesítményt nyújtani − teszi hozzá a szakember.
Baj van a munkahelyi képzésekkel is – sorolja tovább a versenyképességet gyengítő hazai tényezőket Gotthardt Zsóka. Az oktatást Magyarországon a cégek többsége még mindig feleslegesnek, jobb esetben szükséges rossznak tekinti. Pedig a rendszeres és megfelelő színvonalú képzés lehetne az egyik kulcsa a vállalkozás alkalmazkodóképességének, és feltétele annak, hogy a dolgozók a gyors fejlődés közepette is fenn tudják tartani munkájuk színvonalát. Ennek ellenére a munkáltatók a képzés helyett gyakran a munkavállalóra nehezedő nyomás fokozásával próbálják a jobb teljesítményt sarkallni, ami rövid idő alatt kiégéshez, a lojalitás csökkenéséhez vezet – figyelmeztet a szakértő.
