Mindent hitelre - Már természetes nálunk a halasztott fizetés
Az Atradius Fizetési Szokások Barométere 2011 őszi kiadása 27 ország vállalatainak fizetési gyakorlatát vizsgálta részletesen. A dokumentum megállapításai szerint a felmérésen belül a magyarországi vállalkozások fogadták a legkészségesebben a szállítói hiteleket, hiszen a vállalatközi tranzakcióik 80 százaléka épült halasztott fizetésre. A szállítói hitel útján történő értékesítés 76 százalékát belföldi, 24 százalékát pedig külföldi vevőknek teljesítették. Emellett a szállítói hiteleket leggyakrabban a gyártó és szolgáltató cégek alkalmazták.
Még érdekesebb, hogy a magyar hazai nagyvállalatok értékesítésük 90 százalékát halasztott fizetéssel teljesítették, és a halasztott fizetés nyújtásának készsége a cég méretével együtt csökkent. A válaszadók 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy leginkább „a hosszú távú kapcsolat kiépítése” befolyásolta a szállítói hitelezéssel kapcsolatos döntéseit, ami 4 százalékkal magasabb érték, mint Európa más részeiben, illetve a teljes felmérés átlagánál.
A magyar vállalatok átlagosan 28 napon belüli fizetést követeltek meg, ami 7 nappal rövidebb az európai átlagnál. A válaszadók a belföldi vevőknek átlagosan 26, a külföldieknek pedig 34 napos határidőt adtak. A mikrovállalkozások és a nagyvállalatok adták meg a legrövidebb, illetve a leghosszabb határidőket, azonban érdekes módon mindegyik szektor a régiós és a teljes felmérés átlagánál rövidebb határidőket alkalmazott.
A magyar vállalatok 34 százaléka ajánlott fel skontót (árengedmény, amelyet készpénz fizetésekor vagy a tartozás lejárat előtti fizetésekor adnak), ami enyhén elmarad a felmérés átlagától. Leginkább a nagyvállalatok és a kis-, nagykereskedelmi és egyéb disztribúciós vállalkozások voltak hajlandóak skontót alkalmazni.
A magyar válaszadók átlagosan 33 napos fizetési időről számoltak be, ami 5 nappal hosszabb az átlagos határidőnél. A belföldi fizetési idő átlagosan (34 nap) mintegy 3 nappal rövidebb volt. Magyarország nagyvállalatainak fizettek a leglassabban, míg az egyes vizsgált ágazatok között egyenletesen oszlottak el a fizetési idők. A külföldi (export) követelések 22 százaléka volt késedelmes, ami jócskán elmarad a felmérés átlagától (30 százalék), azaz export esetén jóval óvatosabbak a magyar vállalatok partnereik megválasztásában. Azonban a magyar válaszadók belföldi követeléseik körülbelül 31 százalékát késedelmesen kapták meg, ami ugyan kissé alacsonyabb a régiós átlagnál (32 százalék), de önmagában is magasnak tekinthető.
A behajthatatlan követelések a felmérés átlaga alatt maradtak: a válaszadók belföldi és külföldi követeléseinek 2 százalék, illetve 1 százaléka volt ilyen, ezen belül a nagyvállalatok exportkövetelései és a belföldi pénzügyi szolgáltatások követelései bizonyultak a legnehezebben behajthatónak.
