Igaz, ezek nagy része a meglévő irodaállományon belüli hosszabbításoknak és nem a ténylegesen új ügyletkötéseknek köszönhető; az előbbiek a tranzakciók közel 45 százalékát teszik ki – derül ki a DTZ legfrissebb adataiból. Ami a bérleti szerződések nagyságát illeti; döntő többségük néhány száz négyzetméteres volt az idei év első 9 hónapjában és a bérlések alig egy negyedét kötötték 500 vagy annál nagyobb területre.
Előreláthatólag év végéig az éves újiroda-kínálat nem éri el a 100 ezer négyzetmétert, ez hoszszú évek óta a legalacsonyabb szint a budapesti irodapiacon. A limitált számú üres új területen kívül természetesen elengedhetetlen, hogy a meglévő irodaház tulajdonosa hosszú távon, felelősségteljesen gondolkodjon és folyamatosan dolgozzon azon, hogy a bérlő elégedett legyen.
„Ha olyan tulajdonos kezében van egy épület, aki 5-10 éves időtartamra számol vele, akkor annak megfelelően fogja kezelni is. Olyan megoldásokat kell megvalósítani, legyen az épületfelügyelet, gépészeti struktúra, amelyek hosszú távon a működőképesebbek, és nem a pillanatnyi gazdasági előnyt tartják szem előtt” – mondta Gulyás Ede, a CA Immo ingatlanbefektető magyarországi ügyvezető igazgatója.
Az átlagos bérirodaterület-csökkenés annak a következménye, hogy a limitált pénzügyi források miatt visszaestek az üzleti lehetőségek, a cégek jövőbeli várakozásai visszafogottabbak az előző évekhez képest. Az újratárgyalások továbbra is nagy szerepet játszanak a bérbeadásokon belül, a nagy cégek még mindig sokkal inkább a hosszabbítás, mint új irodaházba való költözés mellett döntenek.
