Ezzel a hazai vállalkozások bizalma – a tavalyi rövid megtorpanást leszámítva - gyakorlatilag 2010 második negyedéve óta folyamatosan csökken. A pesszimista várakozások főként a gazdaságpolitika, a közterhek, valamint a banki hitelkamatok várt változására vonatkoznak, miközben minimális javulás tapasztalható az európai uniós pályázati források elérhetőségének megítélését illetően - mondta el Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.
Az elmúlt hónapok gazdaságpolitikai intézkedései és gazdasági eseményei megtépázták a hazai vállalkozások bizalmát, hiszen az országosan reprezentatív, 700 kisvállalat vezetőjének megkérdezésén alapuló K&H kkv bizalmi index története egyik legnagyobb, 18 pontos esését szenvedte el, ezzel az index négy éves mélypontra, -44 pontra süllyedt. A legutóbbi felmérés alkalmával több indexelem is csökkent, legnagyobb mértékben a gazdaságpolitika és a közterhek változására vonatkozó részindexek, miközben továbbra is a vállalati hitelkamatokkal kapcsolatos várakozások a legpesszimistábbak (- 82 pont). 2011 negyedik negyedévében csupán az EU-s pályázati forrásokra vonatkozó részindex emelkedett minimálisan.
A kormányzati gazdaságpolitika megítélése az elmúlt negyedévben negatívan változott, ez magába foglalja a kormányzat elmúlt 3 hónapban hozott intézkedéseinek megítélését, valamint azt, a várakozást, hogy a gazdaságpolitika várhatóan mennyire lesz vállalkozásbarát a következő 1 évben. Jelenleg a vezetők csupán 4 százaléka véli úgy, hogy a kormányzat versenyhelyzetet javító gazdaságpolitikát folytat. A központi intézkedések versenyképességre gyakorolt hatását az ipari vállalatok értékelik legnegatívabban, és a cégméret növekedésével párhuzamosan romlik a gazdaságpolitika megítélése.
A gazdaságpolitika mellett a közterhek változására vonatkozó várakozások romlottak legnagyobb mértékben. 23 százalékpontot növekedett a magasabb közterhekre számítók aránya (76 százalék), ezen belül is a válaszadók többsége 5 százalék feletti növekedésre számít. A kkv szektoron belül a 300 millió forint éves árbevétel feletti középvállalkozások számítanak legnagyobb arányban (83 százalék) a közterhek növekedésére.
