Orbán: Háború folyik a földért

Magyarország eredendően mezőgazdasági ország, amely mindig akkor volt erős, amikor az agrárium virágzott – fejtette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök tegnap a Nemzeti vidékstratégia keretprogramjaként megalkotott Darányi Ignác-terv ünnepélyes bemutatásakor kijelentette: az elmúlt éveket és évtizedeket vidékellenes politika jellemezte, pedig ma már háború folyik a termőföldért, és a vízbázisért. „A háború nem fegyverekkel, hanem más eszközökkel folyik.” Ilyen eszköznek nevezte Orbán az ország leminősítését is.

„Durva csúsztatás volt a miniszterelnök beszédében, amikor arra utalt, hogy a föld és a leminősítés között lenne kapcsolat, ilyen ugyanis nincs” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: „Ha ilyesféle háború folyna a földért, akkor a leminősítők valószínűleg Malit és Szudánt támadnák meg, hiszen ott van szabad földterület, és ott szerezhetnek külföldiek termőföldet. Idehaza azonban a termőföld-vásárlás komoly akadályokba ütközik” – mutatott rá Raskó.

A Darányi-programról szólva az agrárközgazdász elmondta: hasznos dolog lehet annak egyik célkitűzése, hogy újjáélesszék a háztáji gazdálkodást. Erre a célra Magyarországon sok százezer hektárnyi föld áll rendelkezésre, amelyen 20-30 évvel ezelőtt komoly termelés folyt. A háztájiban nevelkedett akkoriban a sertések 60 százaléka, de sikeresen folyt csirkenevelés, zöldségtermesztés is. Ha ezeken a területeken újraindulna a termelés, akkor ahhoz a nagyüzemek is egészen biztosan partnerek lennének – vélekedett Raskó, aki ugyanakkor hangsúlyozta: ezt az integrációt professzionális módon meg kell tervezni és szervezni. Egységes minőségi elvárások mellett egységes technológia, valamint nagyon komoly állami ösztönzés kell. „Ennek megvalósulásával kapcsolatban szkeptikus vagyok” – tette hozzá Raskó.

A miniszterelnök korrekt módon fogalmazott akkor, amikor a Darányi-tervben foglaltakat célnak és szándéknak nevezte, amelynek megvalósulása sok külső és belső tényezőtől függ – nyilatkozta a Világgazdaságnak Horváth Gábor. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára hozzátette: a tervben és a Nemzeti vidékstratégiában foglaltak koncepcionális óhajok, amelyeknek a fedezete nem egyértelműen biztosított. „Azt gondolom, hogy ezekre a célokra hazai forrás nem áll rendelkezésre, ám az Európai Unió forrásai és azok elérhetőségének feltételei sem biztosítottak még” – fogalmazott Horváth. A főtitkár ugyanakkor hangsúlyozta: az mindenképpen pozitív fejlemény, hogy a program bemutatásakor már nem voltak hallhatók azok a felhangok, amelyek korábban még jellemzők voltak, vagyis nem az látszott, hogy a kormányzat szerint minden, ami a mezőgazdaságot ma jellemzi, az alapvetően rossz. A tervek megalapozottsága ugyanakkor kérdéses. Példaként itt Horváth Gábor a helyi piacra való termelést említette, amely szerinte nem képes kiváltani a külföldi piacokra és az élelmiszeripar céljaira történő termelést.

a termelésben.

a termelésben.-->