Piacvesztést hozhat a karbonadó

A légi közlekedés terén az idén bevezetett uniós emissziókeres-kedelmi rendszer (ETS), vagyis a karbonadó átgondolását sürgetik az iparágban érdekelt európai cégek vezetői, akik a minap levelet írtak az ügyben négy nagy EU-tagállam kormányfőjének. A páneurópai repülőgépgyártó cég, az Airbus, valamint hat európai légitársaság (British Airways, Virgin Atlantic, Lufthansa, Air France, Air Berlin, Iberia) vezére által írt levél azt kifogásolja, hogy az ETS-t oly módon terjesztették ki január 1-jétől az ágazatra, hogy az nemcsak az uniós légitársaságokat, hanem azokat a külföldi cégeket is érinti, amelyek az EU-ba, illetve onnan járatokat működtetnek. Ennek jogosságát pedig számos ország vitatja, amelyek ellenlépéseikkel súlyos gazdasági károkat okozhatnak az európai gazdaságnak – vélik a levél aláírói.

Az USA mellett különösen Kína támadja az EU által bevezetett karbonadót. Peking becslése szerint a klímavédelmet szolgáló ETS közel 100 millió eurós évi pluszköltséget jelent a kínai légitársaságoknak, miután kvóták vásárlásával kell majd fedezniük a szén-dioxid-kibocsátásukat.

A vezető európai cégek levelének közvetlen előzménye az volt, hogy a múlt héten kiderült: az ETS elleni intézkedésként három meg nem nevezetett kínai állami légitársaság 45 darab Airbus A330-as repülőgép megrendelésének véglegesítését állította le, ez közel 10 milliárd eurós bevétel kiesését okozhatja az európai cégnek. Kína uniós nagykövete pedig már azt is jelezte: az Airbus helyett várhatóan az európai cég riválisa, az amerikai Boeing felé fordulhatnak a kínai légitársaságok.

Az Airbus vezére, Thomas Enders szerint több mint ezer állás kerülhet veszélybe a cégnél, illetve további ezer munkahely szűnhet meg a beszállító társaságoknál, ha a cég a karbonadót megtorló ellenintézkedések miatt megrendeléseket veszít el. Az európai vállalatvezetők levelét nem véletlenül Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Spanyolország kormányfői kapták meg, miután utóbbi országok bábáskodtak az Airbus létrejöttén. A cég emellett mintegy 50 ezer embernek ad munkát az ezekben az országokban található gyáregységeiben.

Enders úgy véli: a kínai lépés azt mutatja, hogy az ETS körüli viták kezdenek kereskedelmi háborúvá fajulni. Ezt támasztja alá az is, hogy egy névtelenséget kérő kínai diplomata úgy nyilatkozott az EurActivnak, ha nem sikerül rendezni az ETS-ügyet, további ellenlépésekre számíthat az unió Peking részéről.

Az európai cégvezetők levelükben azt is sürgetik, hogy az EU függessze fel az ETS alkalmazását, amíg nem születik egy globális egyezség a légicégek által okozott emisszió kérdésében. Brüsszel azonban a pekingi lépésre válaszul azt közölte, kitart az ETS mellett, és csak egy a légicégek emisszióját szabályozó globális mechanizmus keretében módosítaná a rendszert. Az EurActiv értesülései szerint a globális egyezség kialakításán már dolgoznak a felek, év végére akár megállapodás születhet az ügyben. Most még viszonylag nyugodt légkörben tárgyalhatnak a felek: a légicégeknek csak jövőre kell ténylegesen fizetniük az ETS-kvótákért, miután az idei év alapján határozzák meg az egyes társaságok emissziójának mértékét.

Egy transzatlani retúrjegy ára 24 euróval nőhet

Az Európai Bizottság becslése szerint a transzatlanti járatoknál az oda-vissza utaknál akár 24 euróval is nőhetnek a repülőjegyárak, ha a légitársaságok az utasokra hárítják át a karbonadó bevezetése miatti többletköltségeket.