Szélcsend Magyarországon
Magyarország jelenleg az egyik legkorlátozóbb ország a megújuló energiák szempontjából, hiszen hat éve nem adtak ki szélerőműveknek kiserőművi engedélyt, és erre 2012-ben sem látszik esély. Ezzel nem csak a zöldcélkitűzések teljesítését hátráltatja, hanem megakadályozza több tízmilliárd forintnyi beruházás megvalósulását, és hatalmas adóbevétel-kiesést okoz saját magának, és az egyre nagyobb problémákkal küzdő önkormányzatoknak is. Bár a hazai szélenergia-termelő kapacitás mindössze az áramtermelés 1,5 százalékát adja, 2011-ben több mint 400 millió forint iparűzési adóval járult hozzá az önkormányzatok költségvetéséhez.
Amennyiben 2006 óta kiadták volna a korábban meghatározott további 410 megawatt építésére vonatkozó kiserőművi engedélyt, az elmúlt öt évben legalább 2,5 milliárd forinthoz jutottak volna az önkormányzatok.
Hoffmann László hangsúlyozta: nem igaz a szélenergia jelentős árnövelő hatása, hiszen a fogyasztók által az áramért fizetett összegből kevesebb mint 0,2 forint jut a szélerőmővek támogatására. Ha több szélerőmű épülne, minden 100 megawatt szélerőmű több mint 61 millió köbméter zöldgázimportot váltana ki, ezzel árcsökkentő hatású is lehetne, és 126 ezer tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátanánk ki.
Ötödgőzzel
A Mavir adatai szerint 2011-ben a hazai szélenergiapark együtt napi 6860,8 megawattóra áramot termelt. Ez nagyjából annyi, mint 2010-ben. A park éves kihasználtsága 21,3 százalékos volt.
