Telekomadó: még hosszú csata jöhet

Az eddigi tapasztalatok alapján egy, de akár három évet is igénybe vehet, amíg az Európai Bíróság döntést hoz a magyarországi telekomadó kérdésében – mondta el a Világgazdaságnak Kende Tamás, az ELTE nemzetközi jogi tanszékének adjunktusa, miután tegnap az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé vitte a már egy éve húzódó jogsértési ügyet.

Lehetséges tehát, hogy mire megszületne az adó eltörlésére felszólító bírósági határozat, már nem is lesz különadó, hiszen azt az eredeti tervek szerint csak a 2010–12 közötti időszakra vezette be a kormány. Ez persze nem jelentené azt, hogy ennyivel megússza az ügyet a kabinet, hiszen a bíróság visszamenőleg vissza is fizettetheti az országgal a három év alatt beszedett összeget. Ez elképzelhető, más szektorokban már volt rá precedens – tette hozzá Kende Tamás. Az Equilor elemzői viszont úgy vélik: a befektetők arra rendezkedtek be, hogy az EU visszamenőleg nem nyúl a már kifizetett összegekhez. Annak a lehetősége jelenleg nem áll fenn, hogy a bíróság ezen felül pénzbeli büntetést szabjon ki Magyarországra – véli Kende Tamás. A bizottság is közölte, egyelőre nem javasol ilyen lépést.

Brüsszel döntésében arra hivatkozott, hogy Magyarország továbbra is árbevételen alapuló különadó megfizetésére kötelezi a távközlési szolgáltatókat, márpedig ez sérti az uniós jogot. Az uniós távközlési jogszabályok értelmében ugyanis: „Az ágazatspecifikus díjak kizárólag az ágazat szabályozásával összefüggésben felmerült költségek fedezetéül szolgálhatnak, nem lehetnek eszközei az államkassza gyarapításának.” A bizottság utal arra is, hogy a különadó miatt növekedhetnek a fogyasztói díjak – azaz éppen a túlzott teherviseléstől megóvni kívánt lakosságon csattanhat az ostor –, torzulhat a verseny, és veszélybe kerülhet a digitális menetrend. A kormány viszont továbbra sem ért egyet a bizottság döntésével. A kabinet szerint egy „jogszerűen, nemzeti hatáskörben hozott” törvényi intézkedésről van szó, amely „teljes mértékben összhangban áll az uniós joggal”. Bíznak abban, hogy az Európai Bíróság elutasítja a bizottság keresetét.

A kabinet 2010 nyarán a bankszektorra, 2010 őszén pedig a telekom és az energetikai szektorra, valamint a kereskedelmi áruházláncokra vetett ki visszamenőleges hatállyal és ideiglenes jelleggel válságadókat. A lépést azzal az indokolta, hogy a teherviselésbe a lakosság mellett a nagy profitot elérő ágazatok cégeit is be kell vonni. A bizottság erre válaszul 2011 márciusában indított jogsértési eljárást hazánk ellen – kizárólag a telekomadó ügyében – , amelyet most léptetett bírósági szakaszba.

Brüsszel döntésére mindenesetre számítani lehetett, hiszen a kormány már többször jelezte: nem kíván engedni a kérdésben. Ráadásul a bizottság nem csak hazánkkal szemben szigorú: egy éve hasonló okokból már az Európai Bíróság elé idézte Spanyolországot és Franciaországot, tegnap pedig – szintén távközlési témában – bírság kiszabását kérte Portugáliára egyes szolgáltatók tevékenységének állítólagos korlátozása miatt.

0,2 százalékának felel meg. A szokásos adókon felül fizetendő telekomadót a távközlési vállalatok nettó árbevétele alapján számolják ki: 100 millió forint alatt nulla, 100 millió és 500 millió forint között 2,5, 500 millió és 500 milliárd között 4,5, e felett pedig 6,5 százalékos az adókulcs.

0,2 százalékának felel meg. A szokásos adókon felül fizetendő telekomadót a távközlési vállalatok nettó árbevétele alapján számolják ki: 100 millió forint alatt nulla, 100 millió és 500 millió forint között 2,5, 500 millió és 500 milliárd között 4,5, e felett pedig 6,5 százalékos az adókulcs. Dzsungelharc jön a telekom szektorban Várhatóan az új szolgáltatók érkezése sem hat jótékonyan majd a már piacon lévő vállalatok eredményességére. A még az idén januárban is háromszereplős piacon év végére akár hét szolgáltató is lehet, hiszen február elején megkezdte működését a Lidl érdekeltségébe tartozó Blue Mobile, márciusban elrajtolt a Tesco Mobile, míg az állami mobilszolgáltatót a napokban alapítja meg az MVM–Posta–MFB tulajdonosi hármas, év vége felé pedig érkezhet a Business Telekom is. A négy újoncból három olyan alternatív szolgáltató, amely valamelyik már aktív szereplő hálózatát használja majd, azonban ezek a cégek is rabolhatnak piacot a T-Mobile–Telenor–Vodafone hármastól.

Az állami mobilcég ráadásul a következő években saját hálózatot épít ki.-->