A magyarországi agrárcégeknek stabil maradt a besorolásuk

A 2008-as válság kezdete óta megnőtt a finanszírozási igény a mezőgazdaságban, a stabilan magas terményárak miatt ugyanis nőtt az agrárium tőkevonzó képessége. A bankszektor hitelezési képessége viszont a külföldi források kivonása és a devizaforrások magas ára miatt gyengült. A kellő likviditással rendelkező hitelintézetek mégis fokozott érdeklődéssel fordulnak az agrárium felé, amelynek egyes szegmenseit ma már kevésbé tartják kockázatosnak, mint négy éve – derült ki az ING Bank elemzéséből.

A magyar mezőgazdaság hagyományosan a bruttó nemzeti termék (GDP) 3-4 százalékát állítja elő, ami az átlagos uniós részarány duplája. Tavaly az agrárexport is kimagasló értéket ért el, a 6,2 milliárd eurós kivitel – mellyel szemben 3,8 milliárd eurós behozatal állt – az uniós csatlakozás óta a legjobb eredmény volt. „A fej­lődésben szerepe van annak is, hogy az agrárágazat banki kockázati besorolása a 2008-as válság kezdete óta stabil, sőt egyes piaci szegmensekben még javult is a megítélése” – hangsúlyozta Varga Andrea, az ING Bank ügyfélkapcsolati igazgatója. Az agrárágazat finanszírozása jóval kiegyensúlyozottabb volt az utóbbi években, mint más szektoroké, ahol az állomány jelentős kilengéséről tanúskodik a statisztika. A kettős hatás miatt olyan banki szereplők is nyitnak a mezőgazdaság egyes szegmensei felé, amelyek egyébként nem vesznek részt aktívan a mezőgazdasági termelés hitelezésében, viszont kellő forrással rendelkeznek a hitelezés bővítéséhez. A hitelképes nagyvállalatok, a nemzetközi kapcsolatokkal és jól diverzifikált tevékenységi körökkel rendelkező cégek mellé egy ideje felsorakoztak a mezőgazdasági termelést szervező helyi integrátorok is, amelyekért ma már versenyeznek a bankok – írja az elemzés. n VG