Az Ernst & Young könyvvizsgáló és tanácsadó cég 2012-es globális jelentése utal arra, hogy most a cégek a túlélésért és a növekedésért küzdenek, ez magyarázza ezt a magatartást. Az Ernst & Young felméréséből globális szempontból az is kiderült: a vállalatok irányítóira a korábbiaknál nagyobb nyomás nehezedik azért, hogy teljesítsék a bevételnövelés célszámait, és ez aláássa elkötelezettségüket a korrupcióellenes küzdelem iránt.
A válaszolók több mint harmada nyilatkozott úgy, hogy a korrupció széles körű saját országában. Lényegesen magasabb ez a mutató a gyorsan növekvő piacokon, így Brazíliában (84%), Indonéziában (72%) és Törökországban (52%). Globálisan a megkérdezettek csaknem 50 százaléka gondolja úgy, hogy miközben a menedzsment erőteljesen kommunikálja elkötelezettségét a megvesztegetés- és korrupcióellenes politikák iránt, az elkövetőket nem büntették meg a szabályszegésekért.
„Úgy tűnik, hogy a növekedés és az etikus üzleti magatartás egymással versengő prioritás a mai piacokon” – mondta David Stulb, az Ernst & Young visszaélés-kockázatkezelési üzletágának globális vezetője a „2012 Global Fraud Survey, Growing Beyond: a place for integrity” címmel közzétett jelentés eredményeit kommentálva. Szerinte sok cégvezető alábecsüli a kockázatokat, mert az üzleti lehetőségek hajszolásával vannak elfoglalva.
Ezért az igazgatótanácsoknak nyomást kell gyakorolniuk a menedzsmentre, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt megvesztegetés- és korrupcióellenes kockázatkezelésre és készüljenek fel jobban a szabályoknak való javuló megfelelésre.
A jelentésből az is kiderül, hogy különösen nagy a cégek pénzügyi/gazdasági vezetőinek felelőssége. „Növekvő befolyásuk a vállalaton belül azt jelenti, hogy kulcsszerepük van a csalás, megvesztegetés vagy korrupció megakadályozása terén” – mondta David Stulb. Úgy véli, hogy nekik kellene megduplázniuk az erőfeszítéseiket, hogy e téren a cégek a megfelelő irányba haladjanak.
Az Ernst & Young globális illletékese úgy ítélte meg a jelentés bemutatásakor: a vállalatok küzdenek azért, hogy egyensúlyt teremtsenek a növekedés és az etikus üzleti magatartás között, ám azt is látni kell, hogy sokan közülük kudarcot vallottak a csalás, megvesztegetés és a korrupció kockázatainak kezelésében. Az igazgatótanácsoknak hatékonyabb kommunikációs csatornákra van szükségük, hogy biztosítsák az előírások betartását.
A válság hatására a vállalatvezetők készek fizetni azért, hogy elnyerjenek vagy megtartsanak egy üzletet, és nagyobb lett a hajlandóság a pénzügyi teljesítmény torzítására is. Globálisan 15 százalék kész fizetni, az előző felmérésnél 9 százalék volt az arányuk. A válaszolók 5 százaléka torzíthatja a pénzügyi teljesítmény számait, szemben a korábbi 3 százalékkal.
