A közelmúltban komoly viták alakultak ki az omega-3 fogyasztásának egészségügyi hatásai kapcsán, így nem csoda, ha szív- és érrendszeri betegségek szakértői ezt választották fő témául EuroPRevent 2012 című konferenciájukon. A résztvevők a többszörösen telítetlen zsírsavakkal kapcsolatban egyetértettek abban, hogy a rendszeres halfogyasztás mind az immunrendszer, mind a szív- és érrendszer, mind az agy egészsége szempontjából fontos.
Az EACPR legfrissebb iránymutatása szerint a halfogyasztás legalább hetente kétszer ajánlott úgy, hogy az egyik étkezés olajos halat (lazac, szardínia, makréla, hering, pisztráng) tartalmazzon. A kardiológusok arra is felhívják a figyelmet, hogy azok, akik a hal helyett étrend kiegészítők mellett döntenek, a gyógyszerkönyvi minőségű termékeket válasszák, mert csak így biztosítható garantáltan a megfelelő omega-3 bevitel. Philip Calder, a Southamptoni Egyetem dietetikus-biokémikusa a rendezvényen hangsúlyozta: mindenkinek tudnia kell, hogy az ideális napi bevitel 1 mg omega-3 zsírsav.
Daan Kromhout, a Wageningen Egyetem professzora hozzátette, hogy a halfogyasztás mindenképpen hasznosabb, mint a kapszulák bevétele, mivel a hal számos más hasznos nyomelemet, így jódot, szelént és D-vitamint is tartalmaz és nem teljesen bizonyított, hogy a szív- és érrendszeri betegségek elleni küzdelemben kizárólag az omega-3-nak van szerepe.
Az omega-3 zsírsavak jótékony egészségügyi hatását a hetvenes években fedezték fel. Dán kutatók ekkor mutatták ki, hogy a dán lakosság körében tízszer gyakrabban alakult ki szívinfarktus, mint a Grönlandon élő inuitok esetében. Az inuitok ebben az időszakban nagy mennyiségben fogyasztottak omega-3 zsírsavakban gazdag bálna- és fókahúst, ezzel megdőlni látszott az a korábbi elmélet, amely szerint az állati zsírok nagy mennyiségben egészségtelenek.
A telítetlen zsírsavak jótékony hatását három nagyszabású kutatás is alátámasztotta. 1989-ben egy több mint kétezer, korábban infarktusban szenvedő beteg körében végzett vizsgálat kimutatta, hogy a mortalitás 29 százalékkal csökken a hetente egyszer halat fogyasztó, illetve halolaj kapszulát szedők esetében. Ezt egy 1999-es, GISSI nevű, több mint 11 ezer résztvevős teszt követte, szintén az infarktuson három hónapon belül áteső betegek részvételével. A halálos és a nem halálos kardiovaszkuláris események száma itt 15 százalékos csökkenést mutatott. Pontosan ugyanilyen arányú javulást igazolt a 2007-ben 18 645 japán beteg részvételével végzett kísérlet, itt magas koleszterinszinttel küzdő, illetve részben korábban szívkoszorúér-betegséget átélő lakosok voltak a kísérleti alanyok.
A tudományos világot a 2010-ben végzett három kutatás (Alpha Omega, OMEGA, SU.FOLOM3) zavarta meg, ezek egyike sem mutatott ugyanis összefüggést a szív- és érrendszeri panaszok csökkenése és az omega-3 fogyasztás között. Ugyanakkor Erik Berg Schmidt, a dániai Aalborg Egyetemi Kórház professzora hangsúlyozta, hogy mindegyik teszt esetében gondok merültek fel a zsírsavak arányát és adagolását tekintve, de tesztelési szempontból zavaró tényezőt jelentett a résztvevők infarktusa óta eltelt idő, valamint a modern, nem invazív kezelések hatásának figyelembe vétele is.
A résztvevők kiemelték, hogy az omega-3 zsírsavak gyulladáscsökkentő hatását eddig egyetlen tanulmány sem vitatta, az is bizonyított, hogy a zsírsavak segítenek az aritmia elkerülésében és a triglicerid szint csökkentésében.
