Az élelmiszerre a kereslet drasztikusan nő, amikor a világon évente 60 millió fővel nő a városi és 20-30 millió fővel a középosztálybeli, jó élelmiszereket fogyasztó lakosság száma. Az élelmiszerek árai 2004 óta elszabadultak, több, mint 100 százalékos volt a reálárnövekedés az elmúlt tíz évben, ilyen a második világháború óta nem fordult elő. Ez pedig hihetetlen növekedési lehetőségeket kínál egy olyan országnak, mint Magyarország, amelynek ritka jók a földrajzi és éghajlati adottságai az agráriumhoz.
Raskó szerint figyelni kell a termelékenységre és a fenntarthatóságra egyszerre. A mostaninál sokkal kevesebb termőföldet, energiát és vizet kell felhasználni a mezőgazdaságban, ökotudatos, szakképzett dolgozókkal és irányítókkal. Ezért sem lehet megspórolni az innovációt, be kell vinni a high-tech-et az agráriumba, ennek kell hajtania az élelmiszertermelést.
Magyarországon ehhez képest szörnyű állapotok vannak ahhoz képest, hogy milyen tartalékaink vannak – mondta Raskó. Az agrárium nagyjából 1984 óta egyre marginalizálódik társadalmilag és gazdaságilag is, a termelés drámaian zuhan. A hatékonyság pedig még rosszabb. Eközben olyan országok, mint Ausztria, ahol sokkal rosszabbak az adottságok, komoly növekedésen mentek át. Rendezetlenek a földtulajdoni viszonyok is, és szakmai helyett politikai téma lett a mezőgazdaság. Az egyéni gazdák 77 százalékának nincs szakirányú képesítése. Az a törvénytervezet pedig, amit múlt héten kiadott az állam, a „földmívest” tenné meg elsődlegesen preferáltnak. A szóhasználat is legalább százötven éves, az pedig, hogy a professzionális termelőket pedig még hátrébb szorítaná a kormány, szintén ebbe az irányba mutat – kritizált az agrárvállalkozó. „Ha nem lesz a drágább magyar tejet fogja majd vásárolni a polgár – gondolja Budai államtitkár. Ez egészen elképesztő, azt mutatja, hogy a kormány nem tudja, micsoda potenciál van itt” – mondta Raskó.
