„A térségben különböző mértékegységeket használnak a gázfogyasztás mérésére. A mértékegységek közti átváltások sok problémát okoznak, csak a tizedestörtek kerekítésén százmilliók múlhatnak egy nagykereskedő esetében. Ezért, bár a szabályozás nem írja elő, hogy az országon belül is kWh-ban számoljuk el a gázfogyasztást, mindenképpen célszerű átállni” – magyarázta Füzi Ákos, az energiapiaci szereplők számára informatikai rendszereket fejlesztő IP Systems ügyvezetője.
„Szó sincs arról, hogy le kellene cserélni az összes gázórát, azok továbbra is m3-ben mérik majd a gázfogyasztást. Pusztán annyi történik, hogy a számlákon már nem MJ-ban kapjuk meg a fűtőértékkel felszorzott fogyasztásunkat, hanem kWh-ban” – tette hozzá az IP Systems szakembere.
Az átállás tehát a lakossági és egyéb fogyasztók számára nem jelent további költségeket, ugyanakkor könnyebben összehasonlíthatóvá válik a gáz- és áramfogyasztás. Így például a lakossági fogyasztók egyszerűbben dönthetnek arról, hogy milyen fűtési rendszert használjanak, hogyan melegítsék a fürdővizet, vagy mivel főzzenek.
A vállalatok energiagazdálkodása is egyszerűbbé válik. Az energiahatékonyság kérdése az üzemekben is jól nyomon követhető lesz, nem kell a költségadatokat árfolyamhatástól tisztítva visszakonvertálni ahhoz, hogy a két energianem technológiáját összehasonlítsák.
