Tavaly egész évben egészen pontosan 1901 egészségügyi dolgozó kérte az EEKH-tól a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást, ez év első felében 985-en folyamodtak hozzájuk ezért a papírért. Az elvágyódók nagyobb része továbbra is orvos: közülük 542-en kértek és kaptak hatósági bizonyítványt.
Érdekes változás azonban, hogy miközben 2011-ben még a távozók 63 százalékának a neve előtt volt ott a dr. rövidítés, 2012 első hat hónapjában már csak 55 százalékuknak. Úgy tűnik, most már az ápolók sem várnak a csodára: míg tavaly az összes külföldön munkát vállaló egészségügyi 16,5 százalékát tették ki ők, most már a kiutazók egynegyede ápoló. Szám szerint 246 szakdolgozóról van szó, szemben a tavalyi egész évi 314-gyel.
Bár erre vonatkozóan nincs adat, Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint nagy valószínűséggel éppen azok a magasan képzett, nyelveket beszélő ápolók hagyják el az országot, akikből a legnagyobb a hiány itthon is. Mert míg az egészségügyi szakdolgozók 80 százaléka számára érezhető mértékű lesz az augusztustól esedékes emelés, a diplomás ápolók alapbére mindössze 3-7 ezer forinttal emelkedik. Úgy, hogy az ugyancsak diplomás, de nem orvos végzettségű egészségügyi dolgozók átlagosan több mint 30 ezer forint emelést kapnak bruttóban.
A migrációs adatok megerősíteni látszanak Papp Magornak, a Rezidensszövetség elnökének azt a nyilatkozatát is, miszerint „a béremeléssel a szakorvosok ingerküszöbét még nem sikerült átlépni. Az elvándorlás megállításához egészen biztosan legalább még egy ilyen mértékű bérrendezés szükséges”.
Az augusztustól esedékes, januárig visszamenőleges béremelés nyomán csaknem 86 ezer egészségügyi dolgozó bruttó 10 és 65 ezer forinttal magasabb alapbért és januárig visszamenőleges, egyösszegű emelést kap az augusztusi fizetésével. Az orvosok közül 16 520-an számíthatnak több pénzre. Ennek mértéke attól függ, hogy alapbérük jelenleg több vagy kevesebb, mint bruttó 350 ezer forint. Ez utóbbi esetben az alapfizetésük bruttó 65 823 forinttal emelkedik, egyébként 10 ezer forintonként csökken az emelés mértéke. Így akiknek az alapbére most 450 ezer forint bruttónál is magasabb, már csak 10 ezer forint béremelésre számíthatnak.
Az erről szóló jogszabály 9 orvosi és 56 egészségügyi szakdolgozói, illetve dolgozói munkakört nevesít, valamint 12, felsőfokú végzettségű, egészségügyben foglalkoztatott szakmát, ide értve a gyógyszerészt vagy a mikrobiológust.
A mostani béremelésre 30,5 milliárd forintot szán a kormány. Ennek az összegnek az időarányos részét a havi finanszírozási összeggel együtt kapják meg az intézmények az egészségbiztosítótól – tájékoztatták lapunkat az OEP-nél. Arról, hogy ezen belül mennyi a béremelésre fordítható összeg, külön tájékoztatják őket.
Eközben ha csekély mértékben is, de valamelyest emelkedni látszik azok száma is, akik viszont nálunk szeretnének boldogulni. Míg 2011-ben egész évben 83-an, idén egy fél év alatt már 52-en kértek hazánkban munkavállalási lehetőséget az egészségügyben.
A kényszernyugdíj csak ront a helyzeten
Ha a migrációs tendenciák nem változnak, és a kormány is ragaszkodik az állami intézményekben dolgozó 62 éven felüliek kényszernyugdíjazásához, komolyan veszélybe kerülhet a betegellátás. A statisztikák szerint az orvosok és ápolók csaknem 10 százaléka, több mint tízezer ember elmúlt ugyanis már 60 éves.Miközben az orvosok átlagéletkora csökkenő tendenciát mutat - 2009-ről 2010-re 50,1 évről 49,6 évre csökkent – addig a legnépesebb korcsoport egyre idősebb. 2009-ben az 50-54-es korosztály tagjai közül dolgoztak a legtöbben gyógyítóként, 2010-re már az 55-59 évesek vették át a vezetést. Az Egészségügyi Engedélyezési Hivatal (EEKH) statisztikái egyértelművé teszik, hogy ennél is nagyobb problémát jelent a középkorú, 40–54 éves orvosok fogyása, ami az említett két év viszonylatában több mint tíz százalékos volt. Ez viszont azt jelenti, hogy – vélhetően elsősorban az elvándorlás miatt – egyre kevesebben vannak azok, akik az idős gyógyítóktól átvehetnék a praxisokat.
Miközben az orvosok átlagéletkora csökkenő tendenciát mutat - 2009-ről 2010-re 50,1 évről 49,6 évre csökkent – addig a legnépesebb korcsoport egyre idősebb. 2009-ben az 50-54-es korosztály tagjai közül dolgoztak a legtöbben gyógyítóként, 2010-re már az 55-59 évesek vették át a vezetést. Az Egészségügyi Engedélyezési Hivatal (EEKH) statisztikái egyértelművé teszik, hogy ennél is nagyobb problémát jelent a középkorú, 40–54 éves orvosok fogyása, ami az említett két év viszonylatában több mint tíz százalékos volt. Ez viszont azt jelenti, hogy – vélhetően elsősorban az elvándorlás miatt – egyre kevesebben vannak azok, akik az idős gyógyítóktól átvehetnék a praxisokat.
-->
