Földtörvény: nem szűnő kritikák

Az új földtörvény tervezetét ma tárgyalja első olvasatban a kormány, ezt követően pedig július 12-én kerül az Országgyűlés elé – közölte Fazekas Sándor tegnap azt követően, hogy egyeztetett a jogszabályról a parlamenti pártok frakcióvezetőivel. A vidékfejlesztési miniszter hozzátette: a hungarikumtörvényhez hasonlóan az új földtörvény kapcsán is konszenzusos, vagy ahhoz közeli támogatottságú jogszabály megalkotására törekszik a vidékfejlesztési tárca. Fazekas szerint az új földtörvény célja, hogy a termőföld magyar földművesek tulajdonába kerüljön.

„A törvény ennek érdekében határozza meg a tulajdonszerzésre, a földhasznosításra és -használatra, továbbá a birtokméretekre vonatkozó szabályokat” – magyarázta a vidékfejlesztési miniszter.

Álláspontjával ugyanakkor nem minden szereplő ért egyet. „A gabonatermesztés szempontjából értékelhetetlen a földtörvény koncepciója, az ugyanis nem racionális gazdasági kérdésekről szól, hanem érzelmi alapú és szociális szempontokról” – jelentette ki a Világgazdaságnak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kifejtette: „a gabonatermesztés a világon mindenhol nagyüzemi tevékenység, amelyet 600 hektár alatti birtokméretnél nem lehet versenyképesen csinálni, illetve kisbirtokoknál csak akkor, ha nagyobb integrált szervezetbe tagozódnak.”

Vancsura szerint a hazai agrárium érdekét az szolgálná, ha erős, versenyképes nagygazdaságokat, „magyar multikat” alakítanának ki, amelyek „viszik magukkal a kicsiket” és a foglalkoztatásra is jótékony hatással vannak. A szakember szerint a birtoktestek és a gazdaságok szétaprózódásával félő, hogy a mezőgazdaság elveszíti versenyképességét.

„A hazai adottságok jók a gabonatermesztéshez, az ilyen terményeket kell exportálni, és a világ nagyjaival kell versenyezni, nem egymással” – fejtette ki Vancsura, aki úgy véli: a jelenlegi földtörvény helyett teljesen újat kell írni, amely „figyelembe veszi a valódi, gazdasági érdekeket. Fontos lenne egy minél reálisabb alapokon nyugvó tervet megalkotni, amelyet lehet vitatni” – tette hozzá.

Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára korábban lapunknak kifejtette: az, hogy a koncepció nem teszi lehetővé a gazdasági társaságok földvásárlását, a „bérelt földön gazdálkodó társaságok elbizonytalanítását jelenti. Emiatt félő, hogy a társaságok nem vállalkoznak fejlesztésekre” – vélekedett. Horváth szerint a lépés következményeként termelésvisszaesést szenvedne el a hazai agrárium, és különösen a gazdasági társaságok által folytatott állattenyésztési tevékenységek, így például a tejtermelés látná kárát a bérleti lehetőségek szűkülésének. Horváth aggályosnak nevezte azt is, hogy ez a leértékelődés épp akkor következne be, amikor az uniós jogszabályok értelmében ki kell nyitni a hazai földpiacot a külföldi vevők előtt is.

Fazekas: a KAP az unió legsikeresebb vívmánya

Az elmúlt öt évtized eredményei bizonyítják, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) az Európai Unió egyik legsikeresebb, legerősebb és leghatékonyabb közösségi vívmánya – mondta Fazekas Sándor agrárminiszter egy konferencián. „Kiemelt nemzeti érdekünk a KAP megfelelő kialakítása a 2014 és 2020 közötti időszakban” – tette hozzá. Dacian Ciolos, az unió agrárbiztosa levelében közölte: a KAP-tárgyalások kulcsfontosságú szakaszba léptek, ez lesz a legjelentősebb agrárreform Magyarország csatlakozása óta.