BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Öntözéssel tromfolnak az aszályra

Az aszályos nyárban vízre szomjazik a szántóföld. A Marosvíz Apátfalva-Mezőhegyes Öntöző- és Vízszolgáltató Kft. több mint 8000 hektár terület öntözéséhez biztosítja a vizet. Csúcsra járnak, de győzik a munkát. Vízhiány miatt nem kellett leállítani az öntözőberendezéseket.

A hódmezővásárhelyi székhelyű, mezőhegyesi telephellyel is rendelkező Marosvíz Apátfalva-Mezőhegyes Öntöző- és Vízszolgáltató Kft. 1994-ben alakult. A kft.-nek hat öntöző gazdaság és két vízgazdálkodási társulat (az orosházi és a hódmezővásárhelyi) a tagja. Három vízügyi társasággal állnak kapcsolatban, a szegedivel és két aradival. A rövid nevén Marosvíz Kft. évente 8–8,5 ezer hektár öntözéséhez juttatja el a vizet, Békés megyében Mezőhegyesre és Dombegyházra, Csongrád megyében több határ menti településre.

– A vetőmagelőállításhoz átlagos csapadékmennyiség mellett is szükség van vízpótlásra. A társaságok, amelyekkel kapcsolatban állunk, főleg hibridkukoricát, csemegekukoricát és zöldségeket termesztenek – mondta Miskucza Péter, a Marosvíz Kft. ügyvezetője. A vízhasználó gazdasági társaság két helyről vételezi az öntözővizet. Apátfalvánál a Marosból emelik ki, egy átlagosan csapadékos évben 9–10 millió köbmétert.

– Apátfalvától Mezőhegyesig hatszor emeljük át a vizet, vagyis hat esésnövelő szivattyútelepen keresztül. Mezőhegyes ugyanis 18 méterrel magasabban van, mint a Maros. Aradról átlagos évben 2–3 millió köbméter víz érkezik. Kormányközi megállapodás a­lapján, kormányrendeletekkel szabályozva, a román és magyar vízügyi hatóságok jóváhagyásával Battonyánál vesszük át a vizet, ami Mezőhegyesre és Dombegyházra kerül.

Az idei, aszályos évben az öntözött terület vízigénye megnövekedett. Miskucza Péter hangsúlyozta, ha a nyár marad olyan száraz, mint volt, vízmennyiségben elérhetik a 2003-as évet, amikor Apátfalván 16 millió köbméter vizet emeltek ki, Aradról pedig 6 millió köbmétert vettek át. Eddigi tevékenységük során az volt a legnagyobb öntözővíz-igényes év.

– Csúcsra járunk, de győzzük. Az elmúlt két hét kánikulai időjárása megviselte az embereket és a szivattyúberendezéseket is. De vízhiány miatt nem kellett leállniuk az öntözőberendezéseknek – értékelte a Marosvíz Kft. ügyvezetője, s megjegyezte, ez a példaértékű együttműködés eredménye.

A Marosvíz Kft. legnagyobb öntözőtársasága a mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.

– Mintegy 3300 hektáron hibridkukoricát, 750 hektáron zöldborsót, 150 hektáron szóját, 170 hektáron kifejtőbabot termesztünk. Ha nem öntöznénk, a hibridkukorica nagyon szóba sem jöhetne, nem tudnánk a vetőmagtermesztésben sem részt venni – nyilatkozta Kun Mihály, a Ménesbirtok Zrt. vezérigazgatója. A Ménesbirtok hasznosítja a Marosvíz Kft. által nyújtott öntözővíz mintegy 70 százalékát. Kun Mihály hangsúlyozta, számukra az öntözés a termésbiztonságot, a mennyiséget és a minőséget garantálja. A mezőhegyesiek a '80-as évek második felében kezdték kiépíteni öntözőrendszerüket. Jelenleg 24 stabil, földre telepített és 14 mobil berendezésük van. Öntözőkapacitásukat növelik.

A dombegyházi Agro-Ferr Kft. 200 hektáron hibrid-, 150 hektáron csemegekukoricát termeszt integrációban, ami több száz gazda megélhetését jelenti. Azt vallják, öntözés nélkül a termés veszélybe kerülne, s nem csak aszálykor.

– Nem tudjuk, milyen esztendők állnak előttünk, de nekünk, öntözőgazdaságoknak – az éghajlatváltozás kutatóinak véleménye alapján – aszályos időszakokra kell felkészülnünk. Szélsőséges az éves csapadék mennyisége és eloszlása is. Káros vízbőség és súlyos csapadékhiány még egy éven belül is gyakorta előfordul – mondta Miskucza Péter.

Békésben egyébként csak 20 hektáros területen  lehetséges az öntözés. A rendszerváltozás után a csatornák, zsilipek, szivattyúk tulajdonviszonya kuszává vált, a földhasználók álláspontja sem volt egységes. Az öntözőrendszer kiépítése pedig tőkeigényes, és a vízhez jutás sem mindenhol megoldott.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek