Öntözéssel tromfolnak az aszályra

A hódmezővásárhelyi székhelyű, mezőhegyesi telephellyel is rendelkező Marosvíz Apátfalva-Mezőhegyes Öntöző- és Vízszolgáltató Kft. 1994-ben alakult. A kft.-nek hat öntöző gazdaság és két vízgazdálkodási társulat (az orosházi és a hódmezővásárhelyi) a tagja. Három vízügyi társasággal állnak kapcsolatban, a szegedivel és két aradival. A rövid nevén Marosvíz Kft. évente 8–8,5 ezer hektár öntözéséhez juttatja el a vizet, Békés megyében Mezőhegyesre és Dombegyházra, Csongrád megyében több határ menti településre.

– A vetőmagelőállításhoz átlagos csapadékmennyiség mellett is szükség van vízpótlásra. A társaságok, amelyekkel kapcsolatban állunk, főleg hibridkukoricát, csemegekukoricát és zöldségeket termesztenek – mondta Miskucza Péter, a Marosvíz Kft. ügyvezetője. A vízhasználó gazdasági társaság két helyről vételezi az öntözővizet. Apátfalvánál a Marosból emelik ki, egy átlagosan csapadékos évben 9–10 millió köbmétert.

– Apátfalvától Mezőhegyesig hatszor emeljük át a vizet, vagyis hat esésnövelő szivattyútelepen keresztül. Mezőhegyes ugyanis 18 méterrel magasabban van, mint a Maros. Aradról átlagos évben 2–3 millió köbméter víz érkezik. Kormányközi megállapodás a­lapján, kormányrendeletekkel szabályozva, a román és magyar vízügyi hatóságok jóváhagyásával Battonyánál vesszük át a vizet, ami Mezőhegyesre és Dombegyházra kerül.

Az idei, aszályos évben az öntözött terület vízigénye megnövekedett. Miskucza Péter hangsúlyozta, ha a nyár marad olyan száraz, mint volt, vízmennyiségben elérhetik a 2003-as évet, amikor Apátfalván 16 millió köbméter vizet emeltek ki, Aradról pedig 6 millió köbmétert vettek át. Eddigi tevékenységük során az volt a legnagyobb öntözővíz-igényes év.

– Csúcsra járunk, de győzzük. Az elmúlt két hét kánikulai időjárása megviselte az embereket és a szivattyúberendezéseket is. De vízhiány miatt nem kellett leállniuk az öntözőberendezéseknek – értékelte a Marosvíz Kft. ügyvezetője, s megjegyezte, ez a példaértékű együttműködés eredménye.

A Marosvíz Kft. legnagyobb öntözőtársasága a mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.

– Mintegy 3300 hektáron hibridkukoricát, 750 hektáron zöldborsót, 150 hektáron szóját, 170 hektáron kifejtőbabot termesztünk. Ha nem öntöznénk, a hibridkukorica nagyon szóba sem jöhetne, nem tudnánk a vetőmagtermesztésben sem részt venni – nyilatkozta Kun Mihály, a Ménesbirtok Zrt. vezérigazgatója. A Ménesbirtok hasznosítja a Marosvíz Kft. által nyújtott öntözővíz mintegy 70 százalékát. Kun Mihály hangsúlyozta, számukra az öntözés a termésbiztonságot, a mennyiséget és a minőséget garantálja. A mezőhegyesiek a '80-as évek második felében kezdték kiépíteni öntözőrendszerüket. Jelenleg 24 stabil, földre telepített és 14 mobil berendezésük van. Öntözőkapacitásukat növelik.

A dombegyházi Agro-Ferr Kft. 200 hektáron hibrid-, 150 hektáron csemegekukoricát termeszt integrációban, ami több száz gazda megélhetését jelenti. Azt vallják, öntözés nélkül a termés veszélybe kerülne, s nem csak aszálykor.

– Nem tudjuk, milyen esztendők állnak előttünk, de nekünk, öntözőgazdaságoknak – az éghajlatváltozás kutatóinak véleménye alapján – aszályos időszakokra kell felkészülnünk. Szélsőséges az éves csapadék mennyisége és eloszlása is. Káros vízbőség és súlyos csapadékhiány még egy éven belül is gyakorta előfordul – mondta Miskucza Péter.

Békésben egyébként csak 20 hektáros területen  lehetséges az öntözés. A rendszerváltozás után a csatornák, zsilipek, szivattyúk tulajdonviszonya kuszává vált, a földhasználók álláspontja sem volt egységes. Az öntözőrendszer kiépítése pedig tőkeigényes, és a vízhez jutás sem mindenhol megoldott.