A technológia a legkorszerűbb bio-passzívházak építése, valamint a több évtizede épült épületek hőszigetelése során kaphat jelentős szerepet. A kapcsolódó innovációs-technológiafejlesztési projekt megvalósítására beadott klaszterpályázat kedvező elbírálása esetén a pilotprojekt megvalósítása már az idén megkezdődhet.
Magyarországon egyelőre még kevés passzívház épült, azonban az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvének előírásai szerint 2020-tól már csak közel nulla károsanyag-kibocsátású, úgynevezett passzívházakat lehet majd építeni. Az ArchEnerg legfrissebb kezdeményezése révén Magyarországon is szeretnék megvetni egy energiatakarékos és környezetbarát építési iparág alapjait.
Erre jó a kender
A kenderrostból készülő szigetelőanyagok kedvező hőtani tulajdonságai még a hagyományos üveg- és kőzetgyapot hőszigeteléseken is túltesznek. A kenderrost hőszigetelő anyagok jelentősen kevesebb energia befektetése árán előállíthatók, egységnyi vastagság mellett nagyobb a fajlagos hőtároló és hőcsillapító képességük. Beépítése és használata nem jár betegségek kialakulásának veszélyével.
A felmérések szerint a hazai lakóépület-állomány egészén több mint 150 petajoule-nyi energiát lehetne megtakarítani. A lakásállomány több mint 60 százalékát adják a családi házak, amelyek tipikusan még mindig a 70-es és 80-as években épült sátortetős épületeket jelentik. Ezek hőszigetelésére akár hazai kenderből, Magyarországon gyártott szigetelő anyagokat is felhasználhatnánk.
A kender építőipari felhasználása nem új ötlet, Nyugat-Európában – különösen Franciaországban –évek óta ismert a technológia. Ugyanakkor a hazai kendertermesztés- és feldolgozás számára a nyugati piacokra történő beszállítás nem lenne gazdaságilag fenntartható, a növényt sokkal ésszerűbb döntés a termőhely 30-40 kilométeres körzetében feldolgozni és a termékeket Magyarországon felhasználni.
A lefutatott modellek szerint egy, a kenderkóró előzetes feldolgozását végző üzem 300 millió forintos beruházás révén 10 új, állandó munkahelyet teremt. Az itt készült építőipari alapanyagot, a rostot és a pozdorját, feldolgozó üzemek további 500-600 millió forintos beruházás mellett elkészülhetnek további 35-40 embernek munkát adva. Ezeknek az üzemeknek a kiszolgálása már 800-1000 hektár termőterületről biztosítható úgy, hogy a kórószár feldolgozása mellett a kendermag hasznosítása is beruházásokat indukál, munkahelyeket teremt.
