A monszunra figyel az árupiac is
A június elejétől tartó monszun évszakban ugyanis az átlagosnál 32 százalékkal kevesebb esőt kapott Északnyugat-India, amely a mezőgazdaság egyik központjának számít az ázsiai országban. Az emiatt gyorsuló infláció megnehezíti a központi pénzintézet, a monetáris politika lazítását tervező Reserve Bank of India dolgát.
Az év eleji 7,6 százalékkal szemben a Morgan Stanley és a Merrill Lynch is már csak hat százalék alatti növekedést vár Ázsia harmadik legerősebben bővülő gazdaságától – írja a Times of India, amely megállapítja, hogy a dolgok még rosszabbra fordulhatnak, ha a Standard & Poor’s a bóvli szintre minősíti le Indiát, ami korlátozná a tőkeáramlást, megdrágulnának a hitelek, és tovább gyengülhet a rúpia.
Ráadásul az elemzők előrejelzései szerint az októberben kezdődő gyapotszüret idején az átlagosnál jelentősen kevesebb termést takaríthatnak be az aszály miatt, és – az elmúlt három évet tekintve első alkalommal – az export is csökkenhet. Ez pedig különösen érzékenyen érintheti India gazdaságát, amely a világ második legnagyobb gyapottermelőjének számít.
Miután a „gyapotállamban”, Gujaratban az ötvenéves átlagnál 70–80 százalékkal kevesebb eső hullott június eleje óta, a szakértők előrejelzései szerint a termés akár harmadával is kevesebb lehet a szokásos 12 millió bálánál. (Egy bála 170 kilogramm). Ez pedig az export csökkenéséhez vezet. A New York-i tőzsdén az elmúlt évben 23 százalékkal lett olcsóbb a gyapot a világ legnagyobb vásárlója és felvevőpiaca, Kína beszerzésének lanyhulása miatt. Az aszályról szóló hírek hallatán azonban július vége óta meredeken emelkedik az árfolyam, Mumbaiban pedig féléves csúcsra szökkent a határidős piacon a decemberi szállítású gyapot kurzusa.
A gyapottermelők üzleti éve augusztus elsején kezdődik, és a brit ágazati elemző, a Cotlook Inc szerint a július 31-én zárult év 26,66 millió tonnájával szemben a világ gyapottermése a most kezdődött évben 24,9 millió tonna alá esik. Ugyancsak a folyó „gyapotévben” 23,53 millió tonnáról 23,17 millió tonnára süllyed a világpiaci gyapotvásárlás – jósolja a washingtoni International Cotton Advisory Committee, amely szerint az aszály miatt India 1,5 millió bálás (225 ezer tonna) importra kényszerül, az előző évi kétszeresére, hogy elláthassa textiliparát. Az emelkedő nyersanyagárak miatt várhatóan megdráguló import ugyanakkor nem várt nehézség a textilipar számára, bár ma még a gyapot 5–10 százalékkal drágább, mint a világpiacon.
Lépett a Moody’s is
A Moody’s csütörtökön szintén 5,5 százalékra mérsékelte a növekedés lehetőségét, kiemelve: „a gazdaság ingatagságát a kormány okozta helytelen döntéseivel”. A Times of India hozzáteszi: a belgazdasági ballépések rányomják a bélyegüket a fogyasztói bizalomra és a keresletre, ugyanakkor a vállalati szektor megszenvedi a fejlesztések hiányát. Az ország ipari termelése júniusban 1,8 százalékkal csökkent. Különösen sokkoló, hogy miközben a tartós fogyasztási cikkek gyártása 9,1 százalékkal bővült, csaknem 28-cal esett vissza a nyersanyagtermelés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.