Augusztus elsején hatályba lépett az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény. A jogszabály alapján a hazai agrártermelői és élelmiszer-ipari szektor gyakorlatilag valamennyi piaci szereplője – a gazdasági társaságoktól az őstermelőkig – kötelezően tagjává válik a jövő év elején megtartandó országos kamarai választások révén létrejövő, új agrár köztestületnek, ezzel teljesen átalakul a jelenlegi kamarai rendszer. Az eddigi, hozzávetőleg 10 ezres össztagságú megyei és országos kamarákat így várhatóan egy 400 ezres taglétszámú új szervezet fogja felváltani. A régi kamarai szervezetek a jogszabály szerint általános jogutódlással beolvadnak az új agrárkamarába.
Az új kamara megszervezéséért felelős átmeneti elnökség már dolgozik, legfontosabb feladata az új kamarai választások lebonyolítása, amely alapján néhány hónapon belül felállhat az új szervezet.
A kormányzat az új rendszertől az élelmiszer-gazdaságon belüli érdekellentétek hatékonyabb feloldását, a jobb érdekképviseletet várja, valamint a célok között szerepel egy szolgáltató jellegű kamara létrehozatala is. „Bízunk abban, hogy a törvény célja megvalósul. Ha ugyanis az új agrárkamara az egész élelmiszer-vertikum szakmai véleményére hallgat, akkor a változás jó lehet” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Vancsura József.
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke hozzátette: a jelenlegi, ideiglenes megyei vezetők jól ismerik a mezőgazdaságot és a megyei viszonyokat, így jó esély nyílik arra, hogy a tisztségviselők választásának előkészítésénél a szakmai szempontok döntsenek, és ne a politika. Ha így lesz, akkor az az agrárium és a teljes vertikum javát szolgálja majd. Vancsura kifejtette: ha a politikai szempontok kerülnek előtérbe, akkor az eredeti célok végrehajtása sem valósulhat meg teljes mértékben.
A díjfizetéssel kapcsolatban hozzátette: a kötött regisztrációs díjon felül fizetendő árbevétel-arányos tagdíj biztosan nem fog tetszeni azoknak, akik sokat fizetnek, és ezért ugyanúgy egy szavazatot kapnak, mint a keveset fizetők. „Ki fog derülni, hogy van-e értelme a fizetésnek, ami az egyik legfontosabb kérdés. A tagok mindenesetre többet szeretnének visszakapni, mint amennyit befizettek” – hangsúlyozta.
Az új szervezet által nyújtott szolgáltatások közül a legfontosabbként egy olyan egységes információs rendszer létrehozatalát nevezte meg, amely elősegíti a termelést. „Ezenfelül közvetítő szerepet kell ellátnia, amely lehetővé teszi egy valódi, szakmai alapokon nyugvó agrárstratégia létrehozását. Fontos lenne az is, hogy a szervezet hosszabb távon elősegítse a versenyképesség javulását. Ha nem ezek a célok valósulnak meg, a tagok ugyan kényszerből kifizetik majd a tagdíjat, de a szervezet létének nem lesz értelme” – vélekedett az elnök.
Szeptember végéig lehet regisztrálni
Az új agrárkamarának több százezer tagja lehet alanyi jogon, és ez a súlyának növekedését jelenti – jelentette ki Győrffy Balázs, az agrárkamara megbízott elnöke a napokban. Az új keretek szerint minden kamarai tag azonos jogokkal rendelkezik majd, és kvázi szövetkezeti felépítésű lesz az újjáalakuló agrárkamara – tette hozzá Győrffy Balázs, aki szerint a régi forma nem szolgálta az összágazati érdekeket. A változások közül kiemelte, hogy közös kamarába kerülnek a termelők és az élelmiszeripar képviselői, ami véleménye szerint segíti majd a párbeszédet és az együttműködést.Az új agrárkamara megbízott elnöke arra is emlékeztetett, hogy a regisztráció minden érintett számára kötelező, a határidő pedig szeptember végén, azaz néhány héten belül jár le. Győrffy Balázs álláspontja szerint a tagsági viszony növeli majd az érdekérvényesítés lehetőségét.
Az új agrárkamara megbízott elnöke arra is emlékeztetett, hogy a regisztráció minden érintett számára kötelező, a határidő pedig szeptember végén, azaz néhány héten belül jár le. Győrffy Balázs álláspontja szerint a tagsági viszony növeli majd az érdekérvényesítés lehetőségét. -->
