Az átlagosnál jobban drágul nálunk az élelmiszer
A magyarországi hét százalék a második legnagyobb drágulási ütem Törökország 13 százaléka mögött a Nielsen piackutató cég által vizsgált 21 országban. A magyar mutatót a szlovák követi 5, majd a portugál, lengyel, francia, dán és brit, egyaránt 4 százalékkal.
Mindennek eredményeként hat év alatt először az idei második negyedévben adott el kevesebb árut az európai élelmiszer-kiskereskedelem, mint a megelőző év azonos időszakában. A Nielsen piackutató vállalat elemzése szerint a vizsgált 21 országban egy százalékkal, Magyarországon viszont két százalékkal csökkent a mennyiségben mért forgalom.
Ebben a tekintetben nem vagyunk egyedül, hiszen összesen 11 országban vittek haza kevesebb árut a vásárlók. Csehországban hét, míg Törökországban, Portugáliában és Olaszországban három százalékkal mérséklődött a mennyiség. Igaz, kilenc országban növekedett a forgalom. Lengyelországban és Norvégiában bővült leginkább az élelmiszer-kiskereskedelemben elkelt árumennyiség, mégpedig 3-3 százalékkal.
Ami az élelmiszer, háztartási vegyiáru és kozmetikum kiskereskedelmi forgalmának értékét illeti, az Magyarországon átlagosan 5, földrészünkön 3 százalékkal lett nagyobb az idei második negyedévben, mint tavaly április-június során. Legnagyobb mértékben, 10 százalékkal Törökországban nőtt a napicikk-kereskedők árbevétele, majd Szlovákia és Lengyelország következett 7-7 százalékkal. Ezzel szemben 1-2 százalékos csökkenést regisztráltak Görögországban, Olaszországban és Csehországban.
Ugyancsak a második negyedévre vonatkozó Nielsen-felmérés szerint a fogyasztók egy része számára az első vagy második legnagyobb gondot jelenti az élelmiszer-árak emelkedése. A drágulás miatt földrészünkön legnagyobb arányban a lengyelek, csehek, franciák, britek és finnek aggódnak.
