Az európai méretű aszály és az élelmiszerek árak globális emelkedésére hivatkozva támadják többen a bioetanol gyártást és felhasználást, de a szövetség szerint a hazai helyzet nagyban különbözik a nemzetközitől. Itt nem veszi el a kenyeret a bioüzemanyag-ipar az éhezők elől Héjj Demeter, az MBSZ elnöke szerint, sőt, a bioüzemanyag-gyártás biztos felvevőpiacot jelenthet az évtizedek óta túltermelő mezőgazdaságnak.
A szövetség legfrissebb információi alapján a hazai bioetanol gyártás során felhasznált kukoricamennyiség mintegy 45 százaléka állati takarmányként kerül forgalomba.
A közlemény emlékeztet, hogy az Európai Parlament és az Európai Tanács a bioetanollal és a biodízellel egyértelműen, mint környezetbarát termékekkel számol. A vonatkozó irányelv elfogadása 2009-ben lezárta a vitát a megújuló erőforrások jótékony környezetei hatásairól és mértékéről, melyek folyamatos megkérdőjelezése addig az ellenlábas szervezetek kedvelt gyakorlata volt. „Úgy tűnik azonban, hogy az anyagilag súlyosan ellenérdekelt felek nem nyugszanak bele dollármilliárdos profitjuk csökkenésébe, és folytatják a bioüzemanyagok lejáratására indított kampányukat. Az élelmiszerárak világméretű emelkedését igyekeznek összekapcsolni a bioüzemanyagok biztató terjedésével, noha az élelmiszerár-növekedésben más tényezők valójában sokkal súlyosabb szerepet játszanak” – olvasható.
Az egyik tényező az, hogy a nemzetközi búza- és kukoricatermelés csökkent az elmúlt három évtizedben, a másik pedig, hogy jelentősen drágulnak az üzemanyagok, s általában az energia. „A világ élelmiszer-ellátására jelentős befolyást gyakorolnak azok a befektetők is, amelyek spekulációs céllal jelentek meg a piacon” – állítja a szövetség.
