Optimista sertésstratégia
A terv becslései szerint a 3 millió új sertés hozzávetőleg 180 milliárd forinttal emelné a sertéságazat mezőgazdasági fázisának bruttó kibocsátását, 225–250 milliárd forinttal nőne az élelmiszeripar bruttó termelési értéke, és ennek eredményeképp 0,5 százalékkal nőne az ország GDP-je. A számítások szerint 45 milliárd forinttal több áfa folyna be a költségvetésbe, a termelés és a húsipar megnövekedett munkaerőigénye pedig összesen 18 ezer új munkahelyet eredményezne, amely további 6-7,5 milliárd forintnyi szja-többletet jelentene a büdzsének.
Emellett lenne a fogyasztói tudatosságot fejlesztő program és számos egyéb más eszköz is. Igaz, a terv komoly összegeket emésztene fel: csaknem 300 milliárdnyi forrást kellene teremteni a költségvetésből, és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból. Ezenfelül hasonló összeget tenne ki a befektetői, banki forrás és a termelők önrésze.
„A jelenlegi körülmények között irreálisnak látszik a sertésstratégia végrehajtása, bár az anyag helyzetértékelésével és a megoldásra tett javaslatokkal is szinte teljes mértékben egyetértünk” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Tóth István. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára hozzátette: „ma már azonban nem az a kérdés, hogy hogyan tudjuk hárommillióról hatmillióra növelni a sertéslétszámot, hanem az, hogyan lehetne elkerülni, hogy az elkövetkezendő fél évben félmillióval csökkenjen az állomány”.
A titkár megjegyezte: jelenleg Magyarországon mindenki, aki teheti szabadul a malactól, a potenciális termelők pedig nem vásárolnak tenyészanyagot és hizlalási alapanyagot sem.
„A sertéstartók kára idén máris eléri a tízmilliárd forintot. Ennek oka részben a takarmánydrágulás, melynek szintje a 30-40 százalékot is elérte az elmúlt időszakban. A szokatlanul forró időjárás következtében a hőstressz is komoly károkat okozott. Ilyenkor alacsonyabb az állatok takarmányfelvétele, és a szélsőséges melegben a termékenység is romlik” – fogalmazott Tóth István.
„Az anyag színvonalas, a célok jók, és van realitása annak, hogy hét év alatt hatmillióra növeljük a sertéslétszámot, és erre exportkereslet is lenne” – mondta lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: a nyolcvanas években Magyarország egymillió tonna félsertést exportált a Szovjetunióba, most – Oroszország WTO-tagságával – hasonló kivitelre lenne lehetőség, de a töredéke is óriási eredmény lenne.” Hozzátette: „a tervhez sok pénz kell, ám az uniós források hatékony lehívásával és erős kormányzati akarattal megvalósítható, ha költséghatékony termelést lehetővé tévő beruházások lesznek”.
Az aszály miatt elfogyhat a takarmány
Vészhelyzetre figyelmeztetik a kormányt az agrárium szereplői, mert a szokatlanul száraz időjárás miatt félő, hogy nem lesz elegendő takarmány. A kabinetet ezért beavatkozásra szólítják fel. A kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy az állami cégeken keresztül milyen feltételekkel lehetne takarmányt készletezni – közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatón. Az agrárium részéről nem először érkezett jelzés erre nézve. „A csak kukoricát termelő gazdáknak óriási veszteségük lesz, és félő, hogy az állattenyésztők nem jutnak hozzá a szükséges takarmánymennyiséghez” – nyilatkozta lapunknak Vancsura József. A Gabonaszövetség (GOSZ) elnöke szerint az államnak 300–500 ezer tonna búzát, és majd 100-200 ezer tonna kukoricát kellene készleteznie, hogy biztosítsa a takarmányt a közeljövőben. „A raktárak megvannak, egy ilyen vészhelyzetben nem a termelőknek vagy kereskedőknek, hanem a kormánynak kell lépnie” – tette hozzá az elnök.
