A következő három évben több mint 300 milliárd forintot fektet be Magyarországon a Mol. Az igazgatóság felhatalmazta a vállalat vezetését, hogy a beruházások felgyorsítása érdekében már az idei utolsó negyedévben is szerződéseket kössön és kötelezettségeket vállaljon a jövő évi beruházási keretösszeg 75 százalékának erejéig.
A Mol beruházási programjaira vonatkozó tervei már nagyjából ismertek voltak a társaság honlapján rendszeresen publikált befektetői prezentációkból. Ezúttal a Mol a már eddig is elérhető információk összefoglalása mellett közelebbről is meghatározta a beruházások ngyságrendjét és földrajzi megoszlását. A honlapján közzétett bejelentésből kiderül, hogy a teljes 2 millió dolláros beruházási keret körülbelül egyharmad részét Magyarországon kívánja befektetni a cég. Ennek az összegnek mintegy felét hazai szénhidrogén-kutatásra és nem-hagyományos kutatásokat is tartalmazó mezőfejlesztési projektekre költené a cég. Vágó Attila, a Concorde elemzője szerint ez egy üde színfolt a jelenlegi magyar gazdasági környezetben, ahol a forráshiány és a bizonytalan megtérülés miatt folyamatosan szorulnak vissza a beruházások nemzetgazdasági szinten.
Augusztusi prezentációjában a Mol már közölte, hogy a 2012-2014-es időszakban a hazai és külföldi beruházásokra szánt kerete csoportszinten évente 2 millió dollár, amit alapvetően a megtermelt cash-flowból finanszíroznának. A kulcsprojektek között már akkor szerepeltek a magyarországi konvencionális és nem konvenciális kutatási programok és a mezőfejlesztések a kutatás-kitermelés üzletágban. A finomítás-kereskedelem szegmensben már szó volt a butadién üzem építéséről, ami 30 milliárd forintba kerül majd, és a logisztikai, kiskereskedelmi fejlesztésekről is.
Vágó feltételezi, hogy a hazai beruházások többsége is a kutatás-kitermelés üzletágban valósul meg. Ennek részben az az oka, hogy a közeljövőben sok koncesszió le fog járni, így a Mol minél több kutatási területet szeretne fejlesztési szakaszba fordítani a jogok megvédése érdekében. Idén csak erre 130 millió dollárt szán a cég.
Török Bálint, a Buda-Cash elemzője szerint a mostani bejelentés azért a magyarországi beruházásokra helyezi a hangsúlyt, mert a Mol abban reménykedik, hogy a tervezett, éves szintre lebontva 100 milliárd forintos nagyságrendű magyarországi beruházások kiemelésével esetleg elkerülheti a már több szektort is érintő különadókat, extra kormányzati terheket. Ez azért is aktuális most, mert az IMF tárgyalások felgyorsulásával sürgőssé válhat a költségvetésen tátongó lyukak betömése. Török kiemelte, hogy bár az energiaellátókat sújtó úgynevezett Robin Hood adót kiterjesztették és meghosszabbították, a pluszterhekből még mindig a szektor, és így a Mol viseli arányaiban a legkevesebbet.
