Szakértői hatástanulmányok megvizsgálásával a kormány kedden tárgyalta a fordított áfa sertéságazatban történő bevezetésének kérdését, és támogatta annak Európai Bizottság felé történő kezdeményezését az élősertés és a félsertés tekintetében – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium. A bejelentésre azután került sor, hogy a tárca augusztus közepén cáfolta az erről szóló lapértesülést.
Akkor a VM közölte: nem kezdeményezi a fordított áfa bevezetését a sertéságazatban, valamint azt, hogy a döntést a tárca a sertéstartókkal és a szakmai érdek-képviseleti szervekkel egyeztetve, javaslataikat figyelembe véve hozta meg.
A mostani döntéssel párhuzamosan a Vidékfejlesztési Minisztérium azt a feladatot vállalta magára, hogy a fordított áfa bevezetése kapcsán a sertéstartóknál esetlegesen felmerülő, átmeneti jellegű likviditási problémák kezelésére megoldást keres.
A tárca közölte: a gabona-, olajos- és fehérjenövény szektorban bevezetett fordított áfa az első tapasztalatok alapján komoly tisztulást hoz a magyar mezőgazdaságban, javítja a tisztességes vállalkozások helyzetét és növeli az adóbevételeket. E tapasztalatok alapján a kormány megítélése szerint a fordított áfa érdemben segíthet a sertéságazatot sújtó feketegazdaság visszaszorításában is. Ezen túlmenően a hatóságok a hagyományos ellenőrzési eszközök fokozott használatával valamennyi áfacsalási mód ellen határozottan fellépnek.
„A feketegazdaság háttérbe szorítása valóban komoly feladat lenne, a most bejelentett lépéssel azonban ez a cél várhatóan nem teljesül” – nyilatkozta lapunknak Tóth István a vidékfejlesztési minisztérium bejelentésével kapcsolatban. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára hozzátette: a fordított áfa bevezetésének csak akkor lenne értelme, ha nem csak az élősertésre, és a félsertésre terjesztenék ki, hanem a termékpálya többi elemére is. ”Így a fordított áfával kellene zajlania a keveréktakarmányok, a húsok, és más termékek kereskedelmének is” – jelentette ki Tóth István.
A MOSZ-titkár kijelentette: „mivel a húsokkal kapcsolatos áfacsalási manipulációk ezután is jelen lesznek a piacon, ezért a tervezett lépés a jelenlegi formájában értelmetlen. A kívánt eredményt az hozná meg, ha a hatóságok felgöngyölítenék azokat a cégeket, amelyek a hússal és hústermékekkel kereskedve követnek el áfacsalást.”
A titkár szerint a lépés nyomán ugyanakkor évente több százmillió forintot késve kapnak meg a termelők, így komoly nehézségekkel lesznek kénytelenek szembenézni. „Több húsipari cég hatvan, vagy akár száz napra fizeti ki beszállítóit, ez a késedelem jelentős hátrányt okoz a sertéstartóknak” – mutatott rá Tóth István.
„A fordított áfa bevezetésének megvan a logikája, hiszen jelentős mértékű áfacsalás zajlik mind az élősertésekkel, mind a félsertésekkel folytatott kereskedelemben. A lépést tehát rég meg kellett volna már tenni” – jelentette ki lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász ugyanakkor hozzátette: „a mai drámai helyzetben viszont mindez komolyan hozzájárulhat a sertéslétszám csökkenéséhez, tovább gyorsíthatja az amúgy is zajló kedvezőtlen folyamatot, hiszen a termelők jelentős részének azért érte meg a hízlalás, mert elkerülhető volt az áfafizetés. Így a lépés eredményeképp legkevesebb 200 ezres létszámcsökkenés fog bekövetkezni a már így is hárommillió alá esett sertésállományban.
Jelentős a vágóhidak kereskedelmében is a feketézés, mind az élősertés beszerzése, mind a félsertés továbbadása is gyakran áfafizetés nélkül történik. A fordított áfa bevezetése után emiatt több tucat kisebb vágóhíd mehet tönkre” – vélekedett Raskó.
Az agrárközgazdász ugyanakkor hangsúlyozta: „a lépést támogatom, ám azzal a megkötéssel, hogy mindenképpen segíteni kell azoknak a tisztességes termelőknek, akik a tevékenységük folytatása mellett döntenek, és likviditási nehézséggel küzdenek. A 27 százalékos áfa előzetes megfinanszírozása komoly terhet ró a sertéstartókra.
A Vidékfejlesztési Minisztérium azzal tudná legjobban támogatni őket, ha elérné, hogy gyorsuljon a visszautalás.” Raskó szerint ehhez, az adóhatóságra jellemző akár 60 napos visszatérítés helyett 24 órán belüli visszautalás kellene, „amennyiben bebizonyosodott, hogy a tranzakció legális volt.”
Az agrárközgazdász szerint az agrártermékek kereskedelmének fehéredéséhez ugyanakkor elengedhetetlen lenne már jövőre bevezetni a kedvezményes, 10-12 százalékos áfát az alapvető élelmiszereken túl a mezőgazdasági nyersanyagokra is.
