Soha nem készül Malév-jelentés?

Aligha emeli a parlamenti vizsgálóbizottságok nimbuszát a Malév csődjét firtató testület, ugyanis 180 napja volt arra, hogy jelentést készítsen arról: kinek a politikai felelőssége állapítható meg a nemzeti légitársaság február 3-ai leállásával kapcsolatban. Jelentés azonban nem készült, az ellenzék szerint pedig már nem is készülhet, mert szeptember 10-ig élt a bizottság mandátuma. A testület kormánypárti elnöke azonban úgy számol: szeptember 24-ig szól a megbízatása, ráadásul a meghosszabbításra vonatkozó javaslatot már be is terjesztette a parlamentnek. Jelentés pedig csak akkor íródhat, ha még további legalább tucatnyi embert meghallgatnak.

Az ellenzék kivonulása ellenére a vizsgálóbizottság tegnap Macher Ákost, az ÁPV Zrt. volt vezérigazgató-helyettesét, Zelles Sándort, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) volt vezérigazgatóját és Hárskuti Jánost, a Budapest Airport Zrt. egykori vezérigazgatóját faggatta arról, szerintük minden rendben volt-e a Budapest Airport (BA) privatizációjakor. Macher Ákos sikersztoriként elevenítette fel a történteket, Zelles Sándor pedig elmondta: a BA 2005-ös privatizációjakor a KVI mintegy 400 milliárd forintot utalt át a Pénzügyminisztérium számlájára, amely tartalmazta az állami vagyonkezelés jogáért fizetett összeget. Hozzátette: ha az állam idő előtt felmondja a BA tulajdonosaival kötött vagyonkezelői szerződést, akkor a pénzt vissza kell fizetni. Hárskuti Jánosnak pedig nem volt joga betekinteni a privatizációba.

A BA 75 százalék plusz egy szavazatnyi részvénycsomagját 75 éves üzemeltetésre a Gyurcsány-kormány adta el 464,5 milliárd forintért az angol BAA csoportnak, ezt 2007-ben a Hochtief vette meg. Budai Gyula elszámolási kormánybiztos szerint a KVI akkori vezetője, Zelles Sándor által aláírt szerződés nem a magyar állam érdekét, hanem külföldi érdekeket képviselt. Kifejezetten a Hochtiefnak biztosít olyan feltételeket, amelyek a Malév felszámolása esetén kedvező helyzetbe hozzák a német céget.

Úgy tudni, hogy a Malév legalább 120 milliárd forintos tartozást hagyott hátra. Az elbocsátott mintegy 1500 dolgozó jelentős része a mai napig hiába várja, hogy a járandóságokat kifizessék. A bíróság által felszámolónak kijelölt Hitelintézeti Nonprofit Kft. napok óta műszaki hiba miatt elérhetetlen, Varga Jenő felszámolóbiztos szintén nem nyilatkozik az ügyben. A kötelezettségekből összesen 25 millió euró a lejárt szállítói tartozás, ebből a Liszt Ferenc repülőteret üzemeltető BA-nak 14 millió euróval tartozik a Malév. „Mivel a dolgozók sem kaptak semmit, ezért nekünk is várnunk kell a sorunkra. Eddig egy fillért nem láttunk” – mondta Hardy Mihály, a BA kommunikációs vezetője.

Minden párt új Malévet akar?

„A Fidesz-kormány csődbe vitte a Malévet, a munka nélkül maradt dolgozókról és a beszállítókról nem gondoskodott, az értékes repülési jogokat off­shore hátterű egykori barátoknak játszotta át. Az MSZP abban érdekelt, hogy a nemzeti légitársaság a lehető leghamarabb újrainduljon” – közölte a párt. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter egy parlamenti írásbeli válaszában pedig úgy fogalmazott: a kabinet új tárgyalások kezdeményezésére is nyitott egy budapesti székhelyű új nemzeti légitársaság létrehozásáról.