„Ennek a törvénynek több komoly problémája van, amely számításaink szerint 40 milliárd forintnyi adókiesést, 100 milliárd forintnyi támogatást veszélyeztet, valamint 2 és fél millió földtulajdonost tart bizonytalanságban” – Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke nyilatkozta ezt lapunknak a készülő földtörvényről. Szerinte az elkerülhetetlenül a termőföld árának csökkenéséhez vezet majd, és nem csupán az új hitelezést nehezíti meg, hanem az eddigi hitelállomány és eszközállomány sorsát is kérdésessé teszi.
Az elmúlt évek technológiai fejlesztései ugyanis döntően uniós forrásokból valósultak meg, amelyeket vissza kell fizetni, amennyiben a termelést öt éven belül feladják” – fejtette ki az elnök. Nagy Tamás hozzátette: a szűkülő lehetőségek miatt a szóba került agrárbankban nem vállalnának részt a befektetők, így csupán az állam által finanszírozott bankról lehetne szó. „Ez azonban nem jelentene felelős gazdálkodást az adófizetők pénzével” – vélekedett.
A Bankszövetség is hasonlóan bíráló véleményt fogalmazott meg a napokban. Azt írták: megítélésük szerint „jelenlegi tartalmával a jogszabálytervezet a termelők és különösen a mezőgazdasági üzemek hosszú távú finanszírozását jelentősen megnehezíti és növeli a hitelezés kockázatát”.
A Bankszövetség szerint „a hitelezési biztonság szempontjából erősen aggályos”, hogy a „helyi földbizottságok” a szerződéses árnak, a szerződés birtokpolitikai szempont szerinti megítélésének és a vevő-haszonbérlő kiválasztásának tárgyában is dönthetnek majd, továbbá aggasztónak találják a nagyüzemek háttérbe szorítását is.
„A kormány áttekintette a földtörvénnyel kapcsolatos bankszövetségi állásfoglalást, megértette, hogy a jelenlegi magyar bankrendszer nem kívánja finanszírozni a magyar földművesek tevékenységét.
Mindezek következtében a kormány számára egyértelmű, hogy elkerülhetetlenné válik egy új agrárbank létrehozása, amely a magyar gazdálkodók számára olcsó hiteleket biztosít – így válaszolt a Bankszövetség felvetésére Lázár János közleményében. Lázár hozzátette: a kormány üdvözli, hogy a Bankszövetség megértette a törvényjavaslat egyik legfontosabb célját, azaz bankárok és bankok Magyarországon földet nem vehetnek, és nem szerezhetnek.”
A földtörvény nyár elején benyújtott tervezete szerint nem szerezhetne az állami földekben haszonbérleti jogosultságot olyan gazdasági társaság, mely a szerzést megelőző három év átlagában nem adott munkát a törvény által meghatározott számú dolgozónak. A jogszabályban foglalt követelmények meglehetősen szigorúak: az a vállalkozás, amely 15 főnél kisebb létszámmal működött, 300 hektárnyi állami termőföldet bérelhetne, 1200 hektárnál már 100 fő foglalkoztatását írja elő a törvény. Ez csak az agrárcégekre vonatkozna, a családi és egyéni gazdálkodókra nem.
A tejtermelés lehet a vesztes
„A foglalkoztatási kötelezettség ilyen szintjei általában nem kedveznek a társas vállalkozásoknak és a nagy tejtermelőknek sem. A hazai tejtermelés mindenképpen az egyik nagy vesztese lehet a szóban forgó jogszabálynak” – nyilatkozta korábban lapunknak Istvánfalvi Miklós. A Tej Terméktanács elnöke kifejtette: a foglalkoztatásra irányuló bizonyos ösztönzők érthetők, de az 1200 hektárhoz kötött 100 fő eltúlzott. „Ennyi dolgozót nem tud foglalkoztatni egy ekkora tehenészet, ez nem ésszerű előírás.”
