Brüsszel maga alá gyűri a hadiipari beszerzéseket és a megbukott drónfalkoncepciót is újra elővette
Brüsszel a következő hónapokban közös drón- és légvédelmi projektek indítását fogja javasolni, egy ambiciózus, ötéves terv részeként, amelynek célja a kontinens újrafelfegyverzése és Oroszország visszaszorítása – derül ki a Bloomberg News által megtekintett dokumentumból.
A terv szerint 2027 végére az EU védelmi beszerzéseinek 40 százalékát közösen kellene lebonyolítani, ami több mint kétszerese a jelenlegi aránynak.
A bizottság tartós orosz fenyegetést vizionál
„Az autoriter államok egyre inkább beavatkoznak társadalmainkba és gazdaságainkba” – áll a dokumentumban. „A hagyományos szövetségesek és partnerek pedig egyre inkább más régiókra összpontosítanak.” A szöveg hozzáteszi:
a militarizálódott Oroszország a belátható jövőben tartós fenyegetést jelent Európa biztonságára.
A javaslat, amelyet az Európai Bizottság – az EU végrehajtó szerve – készített elő, az EU katonai tervezésének és beszerzési rendszerének teljes átalakítását irányozza elő.
A dokumentum szerint az uniós országoknak össze kell hangolniuk védelmi kiadásaikat, és gyorsan létre kell hozniuk olyan koalíciókat, amelyek közösen indítanak új védelmi programokat. Ezeket az erőfeszítéseket a következő éven belül meg kell kezdeni, ha a kontinens el akarja érni, hogy 2030-ra harckész állapotban legyen.
A tervet – amely még változhat – csütörtökön mutatják be, mielőtt a vezetők a jövő héten brüsszeli csúcstalálkozójukon megvitatnák.
A dokumentum megjegyzi, hogy bár
az unió összesített védelmi költségvetése 2021 óta csaknem megduplázódott – 218 milliárd euróról várhatóan 392 milliárd euróra nő 2025-re
–, a kiadások továbbra sem összehangoltak az uniós országok között. Ez korlátozza Európa gyors újrafelfegyverzését – olvasható a szövegben.
Az EU még jobban központosítaná a hadiipari beszerzéseket
A terv több olyan területet is azonosít, ahol a közös fellépés segíthet, például a lég- és rakétavédelmi rendszerek, valamint a drónok és drónelhárító technológiák területén. Célja, hogy 2026 elejére létrejöjjenek az ezeket a projekteket irányító koalíciók, és a programok 2026 közepére elinduljanak.
- A 40 százalékos közös beszerzési cél ezeknek a kezdeményezéseknek a támogatását szolgálja – áll a tervben.
- Jelenleg a közös beszerzések aránya 20 százalék alatt van,
- noha az EU-tagállamok már 2007-ben vállalták, hogy elérik a 35 százalékot.
A terv szerint a 2030-as végső határidő betartása érdekében minden projektet, szerződést és finanszírozást 2028 végéig le kell zárni.
- Az EU katonai megerősítésének finanszírozására a blokk már jóváhagyott egy 150 milliárd eurós alapot, amelyet jelenleg különböző projektek között osztanak szét.
- A bizottság javaslata szerint ezeket az erőfeszítéseket 2030 végéig be kell fejezni.
- Ezen túlmenően Brüsszel új zászlóshajóprojekteket kíván indítani, amelyek drónokra, légvédelemre és űrvédelmi pajzsra összpontosítanak.
- Az ilyen kezdeményezések nevei között szerepel az „Európai Drónvédelem” – amely Ukrajna tapasztalataira építene – és a „Keleti Szárny Őrszem”.
- A terv szerint ezek a projektek 2026-ban indulnának.
Brüsszel újra elővette a drónfalat, csak más néven
A drónkezdeményezés gyakorlatilag a drónfalkoncepció újracsomagolása – jegyzi meg a Bloomberg –, amelyet a bizottság több, Oroszországhoz köthető NATO-légteret érintő incidens után vetett fel. Az ötlet néhány hete megosztotta az EU vezetőit, amikor először megvitatták: a déli országok azt követelték, hogy a drónrendszer ne csak a kontinens keleti peremére összpontosítson. A mostani terv ezt az elképzelést az egész kontinensre kiterjeszti, és
célul tűzi ki, hogy 2027-re egy teljesen működő drónrendszer jöjjön létre.
- A dokumentum azt is előirányozza, hogy a javasolt lég- és rakétavédelmi rendszer 2026-ra legyen üzemképes.
- Ezenfelül a bizottság egy legfeljebb egymilliárd eurós alap létrehozását is javasolja az Európai Beruházási Bankkal együttműködésben 2026-ig, a védelmi projektek támogatására.
A hírügynökség megjegyzi, hogy miután az EU nagyszabású védelmi projekteket kezd el, az erőegyensúly egyre inkább kérdésessé válik. Noha a bizottság központosítottabb tervezést és közös beszerzéseket javasol, a nagy tagállamok – például Németország – hangsúlyozták, hogy a végső döntéseknek továbbra is a nemzeti kormányok kezében kell maradniuk.
