Újabb hátszelet kapott a TAP gázvezeték
Európa közelebb került ahhoz, hogy Oroszország veszítsen az Európai Unió erős gázellátói szerepéből, miután a napokban Olaszország, Albánia és Görögország aláírta annak a vezetéknek a támogatására vonatkozó szándéknyilatkozatot, amelyen azeri gáz érkezhetne földrészünkre. Az Adrián keresztüli vezeték (Trans-Adriatic Pipeline, TAP) építése 2014–2015 előtt nemigen indulhat el a The Moscow Times cikke szerint. A lap rámutat, hogy a szándéknyilatkozat növeli TAP lefektetésének esélyeit, egyúttal pedig rontja a rivális Nabucco Westét. Utóbbi a török határtól vezetne az ausztriai gázelosztó központig, míg a TAP Olaszországot átszelve érné el az európai felhasználókat.
Az elmúlt években számos más terv is született arra, hogy Európába juttassák a Kaszpi-térségbeli és a közép-ázsiai gázimportot szolgáló vezetékeket. A közelmúltban azonban a legtöbb elképzelés kihullott a rostán, csak a TAP és a Nabucco West maradt versenyben. Hogy végül melyik vezeték szállíthatja Európába az azeri gázt, az azeri Sah Deniz II. konzorciumon múlik. Erre vonatkozó döntését a konzorcium korábban ez év végére ígérte, majd a határidőt 2013 első negyedére halasztotta. (A társulást a brit BP vezeti, további tagjai a norvégiai Statoil, az azeri Socar, a franciaországi Total és az olaszországi ENI.)
A TAP támogatói bizakodóbbá váltak a szándéknyilatkozat aláírása után, de nem csüggedt a Nabucco West szóvivője, Christian Dolezal sem. Mint az orosz lap idézi: „egyelőre a Nabucco jogi előkészületei állnak a legjobban, vagyis még most is erős pozíciói vannak a TAP-pal szemben”.
Bármelyik cső épül is meg, csökkenteni fog az orosz gáz – ma több mint 30 százalékos – európai piaci részesedésén. Hat uniós ország szinte kizárólag orosz gázt használ.
A TAP részvényesei a svájci EGL AG (42,5 százalék), a norvégiai Statoil (42,5 százalék) és a németországi E.On (15 százalék). A Nabuccóban a bulgáriai EAD, a romániai Transgas, a magyarországi FGSZ Földgázszállító és az ausztriai OMV tulajdonosok. A magyarországi partner a költségek finanszírozását célzó, legutóbbi alaptőke-emelésben nem vett részt, emiatt csökkent a többiekével addig azonos hányada.
Az EU és Oroszország közötti energiaügyekkel kapcsolatos feszültség szeptemberben újra lángot kapott, amikor Brüsszel versenyügyi vizsgálatot indított az orosz állami tulajdonú Gazprom vállalat ellen. A vád szerint a társaság visszaélt piaci erőfölényével egyes uniós tagországokban.
Végül az a gázvezeték épül majd meg, amelyik jobban elnyeri az azeri konzorcium tetszését.
