A gázai háború egyre nagyobb felháborodást kelt világszerte, így Európában is, több ország bejelentette már, hogy elismeri a palesztin államot, és bizonyos minimális szankciókat is hoztak izraeli illetékesek ellen, van azonban egy olyan terület, amelyik érinthetetlen: az izraeli hadiipar. Az európai hadseregek ugyanis a legnagyobb vásárlói, és a kereslet nem fog csökkenni, éppen ellenkezőleg.
A Bloomberg összeállítása szerint az európaiak tavaly nyolcmilliárd dollár értékben szereztek be izraeli gyártmányú fegyvereket és védelmi rendszereket – ez a zsidó állam teljes ilyen exportjának az 54 százaléka. Az ugrás jelentős, mert 2023-ban Európa „csak” az izraeli fegyverkivitel 35 százalékát adta.
A teljes izraeli védelmi export is bődületesen fejlődik.
2023-ban 1,7 milliárd dollárt tett ki, tavaly már 14,8 milliárd dollárt – ezzel az egymást követő negyedik évben döntött rekordot. A növekedés összhangban van a globális trenddel, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint is jócskán megugrottak a legnagyobb fegyvergyártók bevételei.
A palesztin állam formális elismerését először három európai állam – Norvégia, Spanyolország és Írország – jelentette be májusban, azóta még többen, például Emmanuel Macron francia elnök jelentette be ugyanezt, felbőszítve vele Izraelt és az Egyesült Államokat.
Az Izrael-ellenes hangulat egyre erősödik, ez azonban a fegyveriparra nem jár negatív hatással.
A vásárlók Európában és máshol is a lehető legjobb termékeket akarják megvásárolni, és tagadhatatlan, hogy az izraeli rendszerek bizonyítanak harci körülmények között
– magyarázta az okokat Elad Kraus, a Tel Aviv-i Meitav Brokerage Services kutatási igazgatója. „Izraelt nehéz lenne a hadiiparán keresztül nyomás alá helyezni, amikor az egeket verdesi a globális kereslet” – tette hozzá.
Az izraeli védelmi minisztérium hivatalos adatai szerint nem is csekély üzletekről van szó, a megállapodások több mint felének az értéke meghaladta tavaly a százmillió dollárt.
A három izraeli hadiipari óriás
amelynek egyik alapítója a Nobel-békedíjas egykori miniszterelnök és államfő, Simon Peresz.
Mind a három nem csupán ad el fegyvereket Európának, de
leányvállalatokon és partnerségeken keresztül gyárt is a kontinensen.
Ez a szoros kapcsolat nehezíti, hogy Európa nyomást gyakoroljon Izraelre a gázai háború leállítása és a humanitárius helyzet javítása érdekében.
Az Elbitnek negyven leányvállalata van világszerte, legalább a felük Európában, a nagy-britanniait, a hollandot és a romániait az utóbbi időben bővítették a növekvő kereslet kielégítésére. Kétezer embert foglalkoztat Európában, ez a teljes állományának a 10 százaléka. Görögországban repülőiskolát is működtet, ahol több uniós ország pilótáit képzik.
A cég történetének legnagyobb, 1,6 milliárd dollár értékű üzletét is egy meg nem nevezett európai országgal kötötték augusztusban – majdnem két évvel a gázai konfliktus kirobbanása után.
A többek között a Vaskupola és a lézeralapú Vassugár rakétavédelmi rendszereket gyártó Rafael gyárt és ad el rakétákat a német vegyesvállalatán, az Euro Spike-on keresztül, partnerei a Diehl Defence és a Rheinmetall.
Tavaly a hazai és a globális eladások is a forgalom felét-felét adták, az utóbbinak pedig a 45 százalékát tették ki az európai üzletek, és a cég további vegyesvállalatokat is tervez Németországban, ahol a védelmi kiadások kikerültek az alkotmányban rögzített adósságfék alól, és indulhat a költekezés, bár ezt Európa legnagyobb gazdasága nem engedheti meg magának.
Bár Friedrich Merz kancellár augusztusban bejelentette, hogy felfüggesztik a fegyverexportot Izraelnek, az is kiderült, hogy Berlin közben majdnem egymilliárd euró értékben tervez három Heron drónt vásárolni a zsidó államtól.
A nemzetközi hangulat változásának azonban van némi hatása a védelmi iparra is: nevük elhallgatását kérő izraeli források szerint egyre több európai vevő kéri, hogy tartsák titokban az új üzleteket.
A felháborodást egyébként Izraelben ideiglenes jelenségnek tartják,
aminek nem lesz negatív következménye hosszabb távon. „Egyetlen projektet vagy üzletet sem mondtak le – nyilatkozta a Calcalist izraeli üzleti lapnak Joav Turgeman, az IAI vezérigazgatója. – Bár néhány projekt megvalósítása kissé lelassult, úgy becsülöm, hogy nagyon gyorsan visszatérünk a normális kerékvágásba, amint véget ér a háború Gázában” – tette hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.