Diákok és kutatók az áldozatok: a NASA nem engedi be a kínai munkaerőt
Az Egyesült Államok és Kína közötti űrverseny újabb fordulóponthoz érkezett: a NASA szerdán megerősítette, hogy kizárja a programjaiból a kínai állampolgárokat – még azokat is, akik rendelkeznek érvényes vízummal. Washington és Peking újra meg szeretnék hódítani a Holdat, utána pedig tovább mennének a Marsra – ebben a versenyben pedig, úgy tűnik, elérkeztünk arra a pontra, amikor megszűnnek a kompromisszumok.
Bethany Stevens, a NASA szóvivője elmondta: az ügynökség belső intézkedéseket hozott, amelyek kiterjednek a kínai állampolgárok fizikai és kiberbiztonsági hozzáférésének korlátozására, beleértve a létesítményeket, az anyagokat és a hálózatokat. A korábbi gyakorlat szerint
kínai diákok és kutatók alvállalkozóként vagy vendégként részt vehettek egyes projektekben, de hivatalos alkalmazotti státuszban nem dolgozhattak.
Most azonban ez a lehetőség is megszűnt: szeptember 5-én több érintett arról számolt be, hogy váratlanul kizárták őket az informatikai rendszerekből, és nem vehettek részt személyes megbeszéléseken.
Ez már a második űrverseny
A lépés hátterében nem csupán óvatosság, hanem politikai nyomás is áll. Donald Trump elnöksége alatt felerősödött az anti-Kína-retorika, amely a technológiai, katonai és tudományos versenyt egyaránt áthatja. Az űrkutatás pedig különösen érzékeny terület, hiszen az Egyesült Államok Artemis-programja és a kínai holdprogram gyakorlatilag versenyt fut egymással. Az amerikaiak 2027-re terveznek újabb emberes holdra szállást, míg Kína 2030-ra tűzte ki saját „taikonautáinak” leszállását – ráadásul eddig pontosabban tartotta a határidőket, mint Washington.
Már a második űrversenyben vagyunk
– fogalmazott Sean Duffy, a NASA megbízott vezetője egy szerdai sajtótájékoztatón. Hozzátette: „A kínaiak szeretnének előttünk visszajutni a Holdra. Ez nem fog megtörténni. Amerika a múltban vezető szerepet játszott az űrben, és a jövőben is vezetni fog.”
A rivalizálás azonban nem áll meg a Holdnál. Kína 2028-ban tervezi elindítani azt a robotikus küldetését, amely 2031-re a világon elsőként hozhatna vissza kőzetmintákat a Mars felszínéről. Ezzel szemben az Egyesült Államoknál bizonytalanná vált a NASA és az Európai Űrügynökség közös Mars-minta-hozó programja: a Trump-adminisztráció költségvetési javaslata a projekt törlését helyezte kilátásba, és inkább egy jövőbeli, ember vezette expedícióban látja a megoldást, bár konkrét tervek egyelőre nincsenek.
A kínai állampolgárok kizárása a NASA kutatási programjaiból így egyszerre tekinthető biztonsági intézkedésnek és szimbolikus politikai gesztusnak. Egyfelől szigorítja az érzékeny adatokhoz való hozzáférést, másfelől egyértelmű üzenet Pekingnek: az Egyesült Államok nem kíván teret engedni riválisának az űrkutatás területén. Hogy ez a lépés mennyiben lassítja a tudományos együttműködést, és mennyiben gyorsítja az űrverseny ütemét, az a következő években válik majd világossá.
