késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Diákok és kutatók az áldozatok: a NASA nem engedi be a kínai munkaerőt
Az Egyesült Államok és Kína közötti űrverseny újabb fordulóponthoz érkezett: a NASA szerdán megerősítette, hogy kizárja a programjaiból a kínai állampolgárokat – még azokat is, akik rendelkeznek érvényes vízummal. Washington és Peking újra meg szeretnék hódítani a Holdat, utána pedig tovább mennének a Marsra – ebben a versenyben pedig, úgy tűnik, elérkeztünk arra a pontra, amikor megszűnnek a kompromisszumok.
Bethany Stevens, a NASA szóvivője elmondta: az ügynökség belső intézkedéseket hozott, amelyek kiterjednek a kínai állampolgárok fizikai és kiberbiztonsági hozzáférésének korlátozására, beleértve a létesítményeket, az anyagokat és a hálózatokat. A korábbi gyakorlat szerint
kínai diákok és kutatók alvállalkozóként vagy vendégként részt vehettek egyes projektekben, de hivatalos alkalmazotti státuszban nem dolgozhattak.
Most azonban ez a lehetőség is megszűnt: szeptember 5-én több érintett arról számolt be, hogy váratlanul kizárták őket az informatikai rendszerekből, és nem vehettek részt személyes megbeszéléseken.
Ez már a második űrverseny
A lépés hátterében nem csupán óvatosság, hanem politikai nyomás is áll. Donald Trump elnöksége alatt felerősödött az anti-Kína-retorika, amely a technológiai, katonai és tudományos versenyt egyaránt áthatja. Az űrkutatás pedig különösen érzékeny terület, hiszen az Egyesült Államok Artemis-programja és a kínai holdprogram gyakorlatilag versenyt fut egymással. Az amerikaiak 2027-re terveznek újabb emberes holdra szállást, míg Kína 2030-ra tűzte ki saját „taikonautáinak” leszállását – ráadásul eddig pontosabban tartotta a határidőket, mint Washington.
Már a második űrversenyben vagyunk
– fogalmazott Sean Duffy, a NASA megbízott vezetője egy szerdai sajtótájékoztatón. Hozzátette: „A kínaiak szeretnének előttünk visszajutni a Holdra. Ez nem fog megtörténni. Amerika a múltban vezető szerepet játszott az űrben, és a jövőben is vezetni fog.”
A rivalizálás azonban nem áll meg a Holdnál. Kína 2028-ban tervezi elindítani azt a robotikus küldetését, amely 2031-re a világon elsőként hozhatna vissza kőzetmintákat a Mars felszínéről. Ezzel szemben az Egyesült Államoknál bizonytalanná vált a NASA és az Európai Űrügynökség közös Mars-minta-hozó programja: a Trump-adminisztráció költségvetési javaslata a projekt törlését helyezte kilátásba, és inkább egy jövőbeli, ember vezette expedícióban látja a megoldást, bár konkrét tervek egyelőre nincsenek.
A kínai állampolgárok kizárása a NASA kutatási programjaiból így egyszerre tekinthető biztonsági intézkedésnek és szimbolikus politikai gesztusnak. Egyfelől szigorítja az érzékeny adatokhoz való hozzáférést, másfelől egyértelmű üzenet Pekingnek: az Egyesült Államok nem kíván teret engedni riválisának az űrkutatás területén. Hogy ez a lépés mennyiben lassítja a tudományos együttműködést, és mennyiben gyorsítja az űrverseny ütemét, az a következő években válik majd világossá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.