Alulképzett munkaerőben világelsők között vagyunk

A mutató 0 és 10 pont közé sorolja be az államokat, a rendszerben az 5 jelenti a kiegyensúlyozott munkaerőpiacot, ahol a munkáltatóknak sem toborzási gondokkal, sem a gyenge munkaerőpiaci kereslettel nem kell megbirkózniuk. Az 5 feletti érték a képzett munkaerő hiányát jelzi, míg az 5 pont alatti mutató arra utal, hogy az adott piacon a szakképzett munkaerő számára nehézséget jelent az elhelyezkedés.

A Hays felmérése szerint a huszonhét vizsgált ország közül tizenhat esetében már tapasztalható a képzett munkaerő hiánya. Ebben a tekintetben az Egyesült Államok áll az első helyen, mögötte Németország, de Magyarország sem marad el sokkal a maga 6,1 pontos mutatójával.

A cég meglátása szerint Európa munkaerőpiaci szempontból három területre osztható: az eurózónában nem jelentkeznek jelentős munkaerőpiaci feszültségek, ugyanakkor Dél-Európában a magas munkanélküliség gondot okoz. Az eurózónán kívüli, gyorsan növekvő államokban, így Svájcban és Svédországban a bérnyomás okoz problémát, míg más országok, például az Egyesült Királyság a szakképzett munkaerő hiányától és a magas munkanélküliségtől szenvednek. A fejlődő Európa és Oroszország pedig a csökkenő és öregedő munkaerő-állomány, valamint a kevés nemzetközi tapasztalattal rendelkező dolgozó miatt szembesülnek nehézségekkel.

A felmérés tanúsága szerint a mindkét irányú nyomástól mentes munkaerőpiacok közé tartozik Szingapúr és Lengyelország, Csehország és Új-Zéland. A képzett munkaerő túlkínálatával leginkább Belgiumban, Olaszországban és Hongkongban kell a legnagyobb rétegnek szembenéznie. De Hollandiában, Írországban, Dániában és Franciaországban is nagy a verseny a képzett dolgozók körében a pozíciókért.

A felmérésből az is kiderül, hogy az ázsiai országok vezetnek, ha azt vesszük figyelembe, az adott ország oktatási rendszében mekkora a potenciál a teljesítmény növelésére. Magyarország az oktatási rendszer rugalmatlansága terén is az élen jár, a svéd, orosz és cseh szisztémával együtt.

Magyarország még egy faktort tekintve áll élen, ez pedig a béreken jelentkező nyomás a magas képzettséget igénylő ágazatokban. Eszerint az alacsonyabb és a magasabb képzettséget igénylő ágataok közti bérkülönbségek Magyarországon nőnek a leggyorsabban, Mexikóval, Új-Zélanddal és Svédországgal együtt.