„A kifizető a béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összege után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet” – íme az ominózus mondat a hét elején elfogadott, és jelenleg a köztársasági elnök aláírására váró adócsomagból. A jelenlegi szabályozás szerint a cafeteria terén az egészségügyi hozzájárulás mértéke 10 százalék, ez emelkedik január 1-jétől 14 százalékra. Ezzel a módosítással a béren kívüli juttatások után fizetendő adóteher 30,94-ről 35,7 százalékra nő.
Ez azonban még mindig a kisebbik rossz, legalábbis ha megnézzük az adócsomag eredeti, ősz közepén benyújtott változatát. Ebben ugyanis még 27 százalékos eho szerepelt a béren kívüli juttatások vonatkozásában, vagyis a jogalkotó ugyanakkora járulékteherrel illette volna a cafeteriát is, mint a „sima” bruttó béreket.
Ekkora tehernövekedés veszélybe sodorhatta volna a béren kívüli juttatások egész rendszerét, holott a kormány nagy figyelmet fordított annak átalakítására az utóbbi két évben. Végül az Országgyűlés által elfogadott módosítások a 4 százalékpontos növekedést emelték törvényerőre.
Azt, hogy a munkáltatók a 4 százalékpontos emelkedésből mekkora részt vállalnak magukra, egyelőre a jövő zenéje. Összességében azonban a cégek többségénél ez nem jelent drasztikus mértékű tehernövekedést, így akár a munkáltatóra, akár a munkavállalóra hárul a nagyobb eho, a cafeteria népszerűségét valószínűleg alig csökkenti majd. Ráadásul 2013-tól az Erzsébet utalványt időkorlát nélkül lehet majd mind fogyasztásra kész étel vásárlására, mind melegétel-szolgáltatásra fordítani, és jövőre már havi 8 ezer forint értékben lesz adható.
