A változások (az árbevétel legfeljebb 80 százaléka erejéig számolható el az eladott áruk beszerzési értéke, valamint a közvetített szolgáltatások értéke együttesen) főleg a nagykereskedelmi vállalkozásokat fogják érinteni, szemben a korábbi kiskereskedelmet sújtó ágazati különadóval. Persze aggódhattak azok a kiskereskedők is, akik eredményüket módszeresen nulla közelire hozták ki, mivel náluk a költségek között az eladott áruk beszerzési értéke messze felülreprezentált volt.
A szakma jelezte, hogy probléma lehet azokkal a nagykereskedő cégekkel, akik az új szabályok hatálya alá kerülnek, mivel többeknek lehetősége lesz arra, hogy tevékenységüket a határon túlról szervezzék meg. Könnyen belátható, hogy e változás nemcsak az iparűzési de több más adóbevétel csökkenését is eredményezheti.
Ezért üdvözöltük azokat a híreket, hogy e változások mégsem lépnek hatályba. A beterjesztett törvényjavaslat rácáfolt, illetve változtatott a korábbiakon. Az új tervek szerint nem kell az új elképzelésekkel számolniuk az 500 millió forint alatti árbevételű cégeknek, továbbá magasabb (85 százalék) a megtűrt mérték 500 millió és 20 milliárd forint között. A 80 milliárd forintig terjedő sávban ez az érték 75 százalék, míg e felett már csak 70 százalék.
Mit jelent ez? Az ágazati különadóhoz hasonlóan a jogalkotó nem preferálja a nagyvállalkozásokat, de ami ennél is érdekesebb, sújtja azokat a kereskedő cégeket, amelyek kisebb árréssel dolgoznak – véli az RSM DTM szakértője. A nyilvánosan elérhető beszámolók számait áttekintve kiderült, hogy e javaslat beterjesztése hidegzuhanyként érhetett egyes kiskereskedelmi láncokat is.
Elgondolkodtató, hogy ugyanezen társaságok mekkora ágazati különadó fizetési kötelezettség alól mentesülnek a 2011-es számokat alapul véve. Mindezek alapján megállapítható, hogy ezek a cégek összességében nyertesnek tekinthetők. Az eredmény egyértelmű: a korábbi viszonylag szűk adóalanyi kört kiterjeszti a jogalkotó.
Mindezek a szabályok akár az árpolitika, ezen belül is a csoporton belüli árazás, a transzferárazás átgondolására késztethetik a vállalkozásokat annak érdekében, hogy az árrés mértéke növekedjen, de ezzel párhuzamosan nem kizárható a törekvés, hogy a társasági adó alapját más módszerekkel csökkentsék.
