Egy hete bocsátották részletes vitára azt a törvénytervezetet, ami többek között a lakásvásárláshoz kapcsolódó illetékszabályokat is módosítja. Bár a törvény zárószavazása még hátravan, a tervezet hatálybalépési időpontja 2013. január 1., így már most indokolt a javasolt változások hatását megvizsgálni, különösen arra tekintettel, hogy bizonyos esetekben akár a lakás adásvételek időpontját is érdemes lehet az új szabályok miatt módosítani.
A tervezet szerint 2013-tól a korábbi, lakástulajdon szerzésre vonatkozó kétkulcsos (4 millió forintig 2 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4 százalék) illeték egykulcsossá válik, azaz a teljes forgalmi érték után 4 százalékot kell fizetnie a vevőnek. Egy 4 millió forintnál drágább lakás esetében ez 80.000 forintos többletterhet jelent az eladó számára. Ez a 80.000 forintos többletkötelezettség akkor is megjelenik, ha a vevő az új lakás vásárlását megelőző (vagy azt követő) egy éven belül eladta korábbi lakástulajdonát, és az illeték alapját a vásárolt és az eladott lakástulajdon forgalmi értékének a különbözete adja.
A 4 millió forintnál alacsonyabb vételárú ingatlanok, vagy ennél kisebb forgalmi érték különbözet esetében a fizetendő többlet értelemszerűen kevesebb lesz 80.000 forintnál, de ilyen esetekben az új szabályok szerint fizetendő illetéktöbblet a korábbi illetékmértékre vetítve jelentős, hiszen a vevőnek éppen dupla akkora illetéket kell majd fizetni 2013-tól, mint 2012-ben.
„Amennyiben elfogadják a javaslatot a 2013-ra tervezett egykulcsos illeték kis mértékben ugyan, de generálhat előrehozott vásárlásokat az idei év utolsó két hónapjában, a biztos lakásvásárlók körében, azonban addicionális keresletbővülésre nem számíthatunk.” – mondta Kühne az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. – Hasonló jelenséget már 2010-ben is tapasztaltunk, bár ott pont a fordított irányban. Sokan halasztották az adásvételt 2009-ről 2010-re, amikor az akkori 6 százalékos kulcs 4 százalékra csökkent.
Azok számára tehát, akik olcsóbb lakásból drágább ingatlanba költöznek, illetve korábbi lakástulajdonukat a vásárlástól számítva egy évnél korábban adták el, érdemes az ingatlankeresési, illetve adásvételi folyamatot felgyorsítani. Azonban abban az esetben, ha a vásárlást megelőző egy éven belül eladott vagy azt követően egy éven belül eladásra kerülő lakás értéke magasabb volt, mint az újonnan vásárolt ingatlan értéke, pont a kivárás a célravezető taktika.
A jelenleg érvényben lévő szabályok alapján, ha egy drágább ingatlanból egy olcsóbb ingatlanba költözik a vevő, akkor bár a két ingatlan forgalmi értékének különbözete negatív, az illetéket mégis meg kell fizetnie a különbség abszolút értéke után. A szóban forgó törvénytervezet szerint a negatív forgalmi érték különbözet esetén a vásárló mentesülne az illeték megfizetése alól. Ez a módosítás többek között a fizetési nehézségek miatt lakásukat eladni kényszerülőknek jelenthet könnyebbséget, hiszen esetükben a visszafizetése után szűkebb anyagi lehetőségek maradnak egy másik lakás vásárlásához. Minél nagyobb a különbség a régi, hitellel terhelt és az újonnan megvásárolt ingatlan ára között, annál nagyobb az illeték alapja, aminek megfizetése alól mentesülhetnek a vevők. Ilyen esetekben az új lakás megvásárlásának időpontjára, illetve az erre vonatkozó adásvételi szerződés földhivatali benyújtásának időpontjára kell figyelni.
Szintén pozitív változás lehet, hogy a 35. életévét be nem töltött fiatalok első lakástulajdonának megszerzéséhez nyújtott 50 százalékos illetékkedvezmény 40.000 forintos felső határát megszüntetné a javaslat, illetve a feltételek között szereplő, a lakásértékre vonatkozó 8 milliós felső határt kitolná 15 millió forintra.
