Az arab és magyar üzletemberek találkozóján, a kardoskúti halal vágóhíd továbbfejlesztése, ahol az iszlám szabályai szerint vágnának le bárányokat, a Bóly Zrt.-ben pedig szárnyastenyésztésre és -vágásra szövetkezne arab üzletemberekkel a tulajdonos Bonafarm Csoport. A cégcsoport másik cégével, a Sole-Mizo Zrt.-vel különféle, az arab piacra szánt sajtokat gyártana.
„Bólyban hagyományosan van baromfiágazat, ám ebben az ágazatban az elmúlt években a fejlesztések nem olyan ütemben haladtak a cégcsoporton belül, mint más területeken. Amikor felmerült, hogy arab üzleti körök esetleges érdeklődésére is számot tartó projekteket keres a magyar gazdaságirányítás, akkor vetettük fel a bólyi baromfiágazat fejlesztésének lehetőségét” – mondta el lapunknak Éder Tamás. A Bóly Zrt.-t is tulajdonló Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója hozzátette: „a cégcsoport a fejlesztésre szánt forrásai nagyobb részét a közeljövőben a sertésvágó és -feldolgozó kapacitás növelésére illetve korszerűsítésére fordítja.
Ha a partner a beruházásban és a piacra jutásban is segít, akkor készek vagyunk fejleszteni ezt a területet is.” Éder hozzátette: Bóly Zrt. évi 3–3,5 millió csirkét hizlal fel a cég integrált partnerei segítségével, és ezt a mennyiséget levágja illetve darabolja a saját leányvállalatához tartozó vágóhídon. Ez a kapacitás kicsi, és az üzem nem is a legmodernebb. Ha partnereket találunk, akkor mindezt felfejleszthetjük úgy, hogy 7-8 milliót csirkét képesek legyünk felhizlalni és levágni” – fogalmazott Éder, aki hangsúlyozta: a felvetések ígéretesek, de egyelőre a tárgyalások az „ismerkedés” szakaszában vannak.
„A legnagyobb gond az áruhiány, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar ugyanis annyira összezsugorodott, hogy nincs mit eladni” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György, agrárközgazdász, a Arab–Magyar Üzleti Fórum tagja. Hozzátette: „az igényelt mennyiségek ösztönzőek, de a legtöbb esetben nem tudnánk teljesíteni” – fogalmazott Raskó, aki ugyanakkor hangsúlyozta: jó, és fizetőképes piacot jelent az arab világ. Kifejtette azt is: a nagyobb cégek esetében van fantázia az együttműködésben, ezért a Bonafarm sajtot és szárnyashúst érintő egyeztetéseit ígéretesnek tartja.
Hasonlóan vélekedik Horváth Gábor is. A MOSZ főtitkára szintén a nagyobb cégeket tartja lehetséges partnernek az arab üzleti körök számára. Az állománynövelés szükségességét azonban ő is hangsúlyozta: „amellett, hogy a hazai juhállomány leépülőben van, egy, a halal szabályainak megfelelő vágóhídról szóló új fejlesztés minimum egymillió új birkát igényelne évente. Magyarországon jelenleg néhánymilliós állomány van ugyan, de ennek döntő része minden évben a legnagyobb vevőhöz, Olaszországhoz kerül.” A főtitkár a baromfiágazatban nagyobb esélyt lát sikeres arab üzletek megkötésére, ezen belül elsősorban a csirkeexport jöhet szóba.
Szakképzést és kutatást is adnánk
A kétnapos rendezvény célja a magyar befektetési és üzleti környezet, a kiemelt ágazatok, illetve befektetésre alkalmas konkrét magyar projektek bemutatása, a befektetések ösztönzése és a kereskedelemfejlesztés elősegítése volt – mondta el Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnöke.Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarország együttműködési lehetőségeket kínál a baromfi-, szarvasmarha- és juhtenyésztés, az erdőgazdálkodás, így az elsivatagosodás elleni technológiák, a víztechnológiák és az ezekhez kapcsolódó szakképzési és tudományos területén.
Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarország együttműködési lehetőségeket kínál a baromfi-, szarvasmarha- és juhtenyésztés, az erdőgazdálkodás, így az elsivatagosodás elleni technológiák, a víztechnológiák és az ezekhez kapcsolódó szakképzési és tudományos területén. -->
