Lefékezett a magyar termőföldpiac: alig nőttek az árak, nagyot esett a forgalom

Kevesebb adásvétel történt tavaly a termőföldpiacon, kisebb terület cserélt gazdát, miközben az árak emelkedése is szinte megállt – derült ki a OTP Termőföld Értéktérkép friss kimutatásából. A mezőgazdaság romló jövedelmezősége, az ismétlődő aszályok, a gyenge terményárak és a szűk hitellehetőségek egyszerre hűtik a keresletet. 

A NAV ingatlanforgalmi adatbázisának előzetes, szűrt adatait feldolgozó OTP Termőföld Értéktérkép szerint:

• 2025-ben országosan átlagosan 2,264 millió forintot kellett fizetni egy hektár termőföldért. 
• Ez mindössze 1,3 százalékos emelkedés a 2024-es 2,236 millió forinthoz képest, 

vagyis a korábbi évekhez képest drámai mértékben lassult a drágulás.

A piac lassulása nemcsak az árakban, hanem a forgalomban is egyértelműen megjelent. Tavaly az időarányosan számolt adásvételek száma 40,1 ezerről 34,3 ezerre esett, ami 14,4 százalékos visszaesést jelent. Az eladott termőföldek teljes területe ennél is nagyobb, 16,5 százalékos csökkenést mutatott: 2025-ben mintegy 38,6 ezer hektár váltott tulajdonost. Ez arra utal, hogy nemcsak kevesebb üzlet köttetett, hanem átlagosan kisebb területeket is értékesítettek.

Termőföld: Hajdú-Bihar az élre tört, Nógrád maradt a sereghajtó

A vármegyei különbségek továbbra is jelentősek. Hajdú-Biharban tavaly először haladta meg az átlagos hektárár a hárommillió forintot: 3,057 millió forintért keltek el átlagosan a termőföldek. Fejér és Tolna is a drágább térségek közé tartozott, ahol a hektárár meghaladta a 2,7 millió forintot.

A tavalyi ármozgások ugyanakkor erősen szóródtak. Zala vármegyében 21 százalékos, Hevesben 14 százalékos drágulást mért az OTP, miközben Pest és Veszprém vármegyében 13–14 százalékos árcsökkenés látszik az előzetes adatokban. Pest esetében azonban különösen óvatosan kell értelmezni a számokat, mert az elektronikus ingatlan-nyilvántartásra történő átállás lassíthatta az ügyintézést és hiányosabbá tette az adatállományt.

A szántóföldek piaca is visszaesett

A forgalom közel 70 százalékát adó szántóknál még az országos átlagnál is nagyobb volt a visszaesés. A szántóterületek adásvétele 19 százalékkal csökkent, és a NAV eddig beérkezett adatai alapján mintegy 26,7 ezer hektár szántó cserélt gazdát tavaly.

A kert-gyümölcsös és szőlő kategóriában 20 százalékot meghaladó forgalomcsökkenést regisztráltak, az erdőknél 11,2 százalékos, a gyepeknél 2,5 százalékos volt a visszaesés. Az árak ugyanakkor művelési áganként eltérően alakultak: 

• a gyep, valamint a kert-gyümölcsös kategória 6,5–7 százalékkal drágult, 
• az erdők 4,5 százalékkal, 
• a szántók 2,3 százalékkal, 
• a szőlők ára pedig alig emelkedett.

Az aszály és az alacsony terményárak is visszafogják a vásárlókat

A földpiac gyengülése szorosan összefügg azzal, hogy a növénytermesztők pénzügyi mozgástere szűkült. A vg.hu korábbi cikkei is rendre arra hívták fel a figyelmet, hogy az ismétlődő aszályok, a hektikus terméseredmények, a termelési költségek és az alacsony gabonaárak komoly nyomás alatt tartják a gazdálkodókat.

Ebben a környezetben kevesebb szereplő tud vagy akar jelentős földvásárlásba kezdeni. Az OTP elemzése szerint a kedvezményes földvásárlási finanszírozás korlátozottan érhető el, miközben a jó minőségű, nagyobb összefüggő területek kínálata is egyre szűkebb. Sok tulajdonos inkább megtartja a földjét, különösen akkor, ha azt bérbe tudja adni, vagy hosszabb távon családi vagyonként tekint rá.

A statisztikákból ráadásul kimaradhatnak olyan folyamatok is, amelyek ténylegesen átrendezik a birtokszerkezetet. A gazdaságátadások, illetve bizonyos földterületek gazdaságon belüli koncentrációja nem jelenik meg klasszikus piaci adásvételként, így a hivatalos tranzakciós számok a valós birtokmozgásoknál kisebb aktivitást mutathatnak.

Hosszú távon még mindig négyszeres drágulás látszik

A tavalyi megtorpanás ellenére a termőföld hosszabb távon továbbra is az egyik legértékállóbb hazai befektetési eszköznek számít. Egy 2010-ben megvásárolt hektár termőföld átlagosan négyszer többet ért 2025-ben, mint a vásárláskor. Ezzel a földárak hosszú távú növekedése utolérte a lakóingatlanok drágulását.

Az előző évi jelentés szerint, nemcsak az ingatlanpiacon, hanem a termőföldek esetében is jelentős volt az áremelkedés. A 2023. évi 2,112 millió forintról 2024-ben 2,236 millióra drágult, vagyis 5,9 százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján. A legjobban (20 százalék) Veszprém vármegyében nőttek az árak 2024-ben, majd jócskán lemaradva Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna következnek 10 százalék körüli drágulással. A lista másik végén Békés és Csongrád-Csanád vannak 2-3 százalék közötti csökkenéssel.