Bérleti díjak: kiderült, hogy mennyire drága valójában Budapest – rangsorolta az Eurostat az európai fővárosokat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Eurostat 38 európai ország 40 városára kiterjedő felmérése alapján egy kétszobás lakás havi bérleti díja átlagosan 470 és 3350 euró között mozog. A legalacsonyabb átlagos lakbért az észak-macedón fővárosban, Szkopjéban mérték, míg a lista élén a svájci Genf áll. Budapest a 27. helyen áll, azaz az átlagos lakbér mértéke (1300 euró) alapján a drágasági lista alsó harmadában szerepel a magyar főváros. Az összesítés tavalyi év második félére vonatkozó adatok alapján készült.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
London a legdrágább európai főváros
Az Eurostat adatai alapján az Euronews azt írja, hogy a vizsgált európai fővárosok közül London bizonyult a legdrágábbnak lakásbérlés szempontjából: egy kétszobás lakás átlagos havi bérleti díja eléri a 3050 eurót. Ezzel az Egyesült Királyság fővárosa az összes vizsgált város rangsorában a második helyet foglalja el Genf mögött (amely nem fővárosi rangú város).
- Az európai fővárosok között Dublin és Stockholm követi Londont, ezekben a városokban egy hasonló lakásért átlagosan 2650 eurót kell fizetni havonta. Az Európai Unión belül Dublin és Stockholm számít a legdrágább fővárosnak a bérlakáspiacon.
- Oslo szintén a legdrágább városok közé tartozik 2550 eurós átlagos bérleti díjjal.
Ingatlanpiaci szakértők szerint a jelentős különbségek mögött elsősorban a kereslet és a kínálat egyensúlytalansága áll. Az olyan városokban, mint London, Dublin vagy Stockholm, a magas jövedelmű munkavállalók, a multinacionális vállalatok, a diákok és a bevándorlók erős kereslete találkozik korlátozott lakáskínálattal, ami folyamatosan felfelé hajtja az árakat.
Párizs vezeti az EU nagy gazdaságainak rangsorát
Az Európai Unió négy legnagyobb gazdaságának fővárosai közül Párizsban a legmagasabbak a bérleti díjak: egy kétszobás lakás átlagosan 2500 euróba kerül havonta.
A német fővárosban, Berlinben 1750 euró, Madridban 1700 euró, míg Rómában 1650 euró az átlagos havi lakbér.
A 2000 euró feletti kategóriába tartozik többek között Koppenhága, Luxembourg, Reykjavík, Hága, Bern és München is, ahol a havi bérleti díjak 2050 és 2350 euró között alakulnak.
A középmezőny felső részében található Lisszabon, Prága, Bécs, Zágráb, Helsinki és Athén, ahol egy kétszobás lakásért jellemzően 1500-1750 eurót kérnek.
Budapest a lista alsó harmadában szerepel
A módszertani háttér kapcsán érdemes megemlíteni, hogy az Eurostat bérleti felmérésének egyik sajátossága, hogy nem a teljes városra vonatkozó átlagokat gyűjti, hanem előre kijelölt, nemzetközi szervezetek alkalmazottai és más magasabb jövedelműek által jellemzően lakott városrészekben mér piaci bérleti díjakat. A Budapestre vonatkozó 1300 eurós átlagos havi bérleti díj (kétszobás lakás) a következő budapesti városrészek listáján alapul: I. kerület (Várkerület); II. kerület (Rózsadomb és környéke); III. kerület (Óbuda egyes részei); V. kerület Belváros–Lipótváros); XI. kerület (Újbuda); XII. kerület (Hegyvidék); XIII. kerület (Újlipótváros és a Duna-parti részek).
Ez azért fontos, mert ezek a kerületek Budapest legkeresettebb és legdrágább lakóövezetei közé tartoznak. A felmérés tehát nem reprezentálja a teljes budapesti bérlakáspiacot, mert nem tartalmazza például a külső pesti kerületek vagy a kedvezőbb árú városrészek jelentős részét. Az Eurostat kifejezetten hangsúlyozza, hogy a cél az egyes európai városokban található, egymással összehasonlítható minőségű lakóövezetek bérleti díjainak összevetése.
A felmérésben használt lakástípusok között az 1, a 2 és 3 szobás lakások, valamint különböző méretkategóriákba tartozó családi házak szereleknek.
A budapesti 1300 eurós érték jóval magasabb a teljes fővárosi piac átlagánál. A magyar statisztikai hivatal (KSH) és az ingatlan.com adatai alapján 2025-ben egy átlagos kétszobás budapesti lakás piaci bérleti díja inkább 900-1000 euró körül alakult, míg a prémium budai és belvárosi kerületekben ennél jelentősen magasabb összegek is előfordultak.
Szkopje, Pristina és Ankara a legolcsóbbak között
A rangsor végén Szkopje áll 470 eurós átlagos havi bérleti díjjal, amelyet Pristina követ 520 euróval. A harmadik legkedvezőbb árú főváros Ankara, ahol egy kétszobás lakás bérlése átlagosan 770 euróba kerül.
Az Európai Unión belül Szófia és Nicosia számít a legolcsóbb fővárosnak: előbbiben 900, utóbbiban 910 euró az átlagos havi lakbér. Az 1000 euró alatti kategóriába tartozik még Tirana és Bukarest is.
Budapesten egy kétszobás lakás átlagos bérleti díja az említett 1300 euró, ami Varsóval azonos szintet jelent, és a régió több városánál magasabb értéknek számít. Hasonló árszinten mozognak a balti államok fővárosai is, míg Belgrád és Szarajevó valamivel olcsóbbnak bizonyult.
A jelentés készítői szerint a lakbérek önmagukban nem adnak teljes képet a lakhatás megfizethetőségéről. A magasabb jövedelmű nyugat- és észak-európai országokban a magasabb bérleti díjak gyakran együtt járnak a nagyobb kereseti lehetőségekkel.
Ezzel szemben Közép- és Kelet-Európában az alacsonyabb lakbérek nem feltétlenül jelentenek könnyebb lakhatást, mivel a bérek is jelentősen elmaradnak a nyugat-európai szintektől. Emiatt a lakhatási terhek sok esetben a kedvezőbb nominális árak ellenére is jelentősek lehetnek.
Tovább emelkednek a lakbérek Európában
Az elmúlt években Európa-szerte emelkedő pályára álltak a bérleti díjak. A folyamatot több tényező együttesen hajtja: a járvány utáni városi visszarendeződés, a népességnövekedés, a migráció, a magas építési költségek, valamint a megemelkedett kamatszintek.
A magasabb hitelköltségek miatt sok háztartás számára nehezebbé vált a saját ingatlan vásárlása, ami növeli a bérlakások iránti keresletet.
Számos nagyvárosban ugyanakkor a kínálat nem tud lépést tartani a növekvő igényekkel, ami tovább fokozza az árnyomást a bérleti piacon. Mint a Világgazdaság oldalán arról beszámoltunk, erre Budapest is példát szolgáltat, ahol az egyedül való lakásbérlés a fenti felmérés módszertanának megfelelő ingatlanokra vonatkozóan csak kifejezetten magas jövedelmi szinttel rendelkezők számára tűnik vállalhatónak. A bérlakáspiactól eltérően viszont az ingatlanárak emelkedése fékezést mutat.
