Itt a lista: így gyarapodott a nemzeti vagyon Orbán Viktor 16 éve alatt – Magyar Péter csak széthordani tudja

Az állami vagyon visszaszerzésével kampányolt, majd kormányra jutása után is erről beszél Magyar Péter miniszterelnök. A Tisza Párt vezetője mintha nem tudná vagy elfelejtette volna, hogy az Orbán-kormány időszaka alatt jelentősen bővült az állami vagyon. Érdemes néhány példával emlékeztetni erre – írja a Magyar Nemzet.

Ki is hordta szét az állami vagyont?

Ahhoz, hogy a jelen helyzetet megértsük, vissza kell nyúlni a múltba. Ha már az állami vagyon elkótyavetyéléséről beszélünk, akkor ne felejtsük el, hogy 2002 és 2010 között csaknem 190 céget privatizáltak a nemzeti vagyonból a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok. Mindezt úgy tették meg, hogy mindebből csupán 756 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, miközben óriási maradt az államháztartás hiánya. A deficit rendre meghaladta a három százalékot, 2006-ban például elérte 9,3 százalékot is. Arról nem is beszélve, hogy folyamatosan nőtt az államadósság, mivel a baloldali kormányzások alatt egyetlenegy olyan év sem volt, amikor a GDP-arányos adósságállomány csökkent volna. Ellenben az ország és a lakosság több területen is kiszolgáltatottá vált a külföldi multinacionális vállalatoknak. 

Eladták többek között a Postabankot, amelyet az osztrák Erste Bank vett meg, de egymás után hirdették meg eladásra a megmaradt magyar tulajdonú pénzintézeteket is. Ekkor adták el 

• a Konzumbankot, 
• és indították el az FHB Bank értékesítését is. 

Értékesítették emellett a Mol részvénypapírjait, megváltak az Antenna Hungáriától és a Budapest Airporttól, és magánosították a Malévot is.

Mol, reptér, Vodafone

Nézzük meg egyik példának az energiaszektort. A balliberális kormányzás időszakában a magyar energiaszektor privatizációjával az ágazat jelentős része külföldi cégek kezébe került. Ezek a társaságok a teljes értékláncot lefedő pozícióhoz juthattak, ráadásul az állam – hosszú távú szerződésekkel – magas eszközarányos megtérülést garantált ezeknek a multinacionális vállalatoknak. Mindennek következményeként torz piaci helyzet alakult ki, így 2012-ig hazánkban volt vásárlóerő-paritáson a legmagasabb a háztartási energia ára az Európai Unióban.

Beszédes a Mol példája is. Orbán Viktor 2011-ben jelentette be a következőt: „Magyarország visszaszerezte Oroszországtól a Mol-részvénycsomagot”. A legnagyobb magyar vállalat 21,22 százaléka 2009 márciusa óta volt az orosz Szurgutnyeftyegaz kezében. A visszavásárlással fontos lépést tettünk az erős Magyarország felé vezető úton. A volt kormányfő kiemelte: egy ország sem lehet erős, ha teljesen kiszolgáltatott az energiaellátása.

A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér visszavásárlása szintén jól illeszkedett az Orbán-kormány 2010-től hirdetett és gyakorolt politikájához. A stratégiai területeken fontosnak tartották, hogy hazai tulajdonban legyenek a meghatározó vállalatok. Ez erősíti az ország szuverenitását és védi a lakosságot.

Szintén jelentős lépésnek bizonyult a Vodafone Magyarország hazai kézbe vétele, amely 2023-ban a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb vállalati felvásárlásának számított. Nagy Márton akkori nemzetgazdasági miniszter erről a következőket nyilatkozta: „A háború és a szankciók sújtotta gazdasági helyzeteben sem szabad lemondanunk arról, hogy Magyarország versenyképessége, önállósága tovább erősödjön. A kormány kiemelt célja, hogy a bankszektort, az energiaszektort és a médiaszektort követően többségi nemzeti tulajdon alakuljon ki többek közt olyan nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban is, mint a biztosítási szektor és a távközlés. Ezt szolgálja a Vodafone Magyarország tulajdonrészének megvásárlása, amely tovább erősíti hazánk szuverenitását”.

Így jöhetett létre a nemzeti közműszolgáltatás, míg az állam tulajdonos lett nemzetgazdaságilag fontos vállalatokban (a többi között a Molban) és ötven százalékban magyar kézbe került a bankrendszer.