BUX 51,453.71
-0.95%
BUMIX 4,324.31
-0.57%
CETOP20 2,344.48
-0.66%
OTP 17,500
-2.21%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
+0.27%
+0.22%
ZWACK 16,500
+0.61%
0.00%
ANY 1,580
-1.56%
RABA 1,510
0.00%
0.00%
-0.59%
0.00%
-1.37%
-0.60%
-3.11%
-0.68%
-1.34%
-0.52%
OTT1 149.2
0.00%
-0.83%
MOL 2,460
+0.57%
+0.71%
ALTEO 1,370
-1.79%
0.00%
-0.43%
EHEP 1,945
0.00%
0.00%
-0.30%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.87%
-0.47%
0.00%
0.00%
SunDell 37,200
-0.53%
0.00%
+0.46%
+3.66%
+1.14%
+0.16%
-2.86%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Rokkantkártya - A kiadás sem csökkent, több munkahely sem lett

A költségvetés kiadásai nem mérséklődtek, és több fogyatékkal élő sem jutott munkához a rokkantrendszer átalakítása nyomán. A rehabilitációs kártyával rendelkező 63 ezer embernek még a 10 százaléka sem jutott eddig álláshoz.

Rokkantsági és rehabilitációs ellátásokra idén 342 milliárd forintot irányzott elő a költségvetés, amiből szeptember végéig 267,2 milliárdot, a keret 78 százalékát költötték el.Az átlagos havi 29 milliárd forintos kiadással számolva nyilvánvaló, hogy minimum 10 milliárd forintos túllépés várható.

Az első Széll Kálmán-terv alapján készült Konvergencia-programban még 88 milliárd forint megtakarítást tervezett a kormány a rokkantosítás rendszerének idei átalakításától. Január 1-jétől megszűnt a rokkantnyugdíj, helyette rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás jár, ezzel pedig 70 ezerről 50 ezer forint alá csökkent az egy főre jutó rokkantellátás átlagos összege.

A komoly megtakarítás elmaradásának oka, hogy a tervezettnél lassabban halad a korábbi rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata. Az erre kijelölt Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) szeptember végéig alig több mint 34 ezer fogyatékkal élő egészségi állapotát vizsgálta felül, miközben például 2010-ben 92 ezer felülvizsgálatot végzett.

A hivatalnak elvileg mintegy 110 ezer leszázalékolt ember komplex egészségügyi ellenőrzésével kellene végeznie a jövő év végéig . Közülük mintegy 100 ezren1954 után született úgynevezett III. kategóriába tartozó rokkantak, 84 ezren rendszeres szociális járadékban, 25 ezren pedig átmeneti járadékban részesülnek.

Az NRSZH-nál a VG-nek azt mondták, mivel a felülvizsgálati kérelmek benyújtási határideje március 31. volt, ezért a minősítések csak a második negyedévben kezdődhettek el, és 2014 végére be is fejeződnek.

A felülvizsgálatok lényege az lenne, hogy aki rehabilitálható, azt visszavezessék a munka világába. Ezért az egészségi állapot szerinti funkcióképességeket, a foglalkoztatási előzményeket és lehetőségeket, a szociális körülményeket egyaránt figyelembe veszik.

Amennyiben az illető ez alapján rehabilitálhatónak minősül, „együttműködési kötelezettsége van”. Ez kiterjed az aktív munkahelykeresésre, a felajánlott képzési vagy munkaerő-piaci programban való részvételre, valamint a rehabilitációs hatóság által felajánlott munkalehetőség elfogadására is.

A kormány úgy számolt, hogy a mintegy 900 ezer fogyatékkal élő ember közül akár 220 ezer újra munkába állítható. Ennek érdekében vezették be az idén az úgynevezett rehabilitációs kártyát, ami a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését lenne hivatott segíteni.

Aki ugyanis ilyen kártyával rendelkező munkavállalót foglalkoztat, annak után nem kell megfizetnie a munkáltatókat terhelő 27 százalékos szociális hozzájárulási adót. És jóllehet már 63 ezren rendelkeznek rehabilitációs kártyával, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) adatai szerint még 10 százalékuk sem jutott ez által álláshoz.

Hegedűs Lajos elnök azt mondta lapunknak: amíg stagnál a gazdaság, a munkaerőpiac sem bővül. Ezt egyértelműen jelzi, hogy az elmúlt években mit sem változott a fogyatékosok foglalkoztatásának aránya: míg uniós átlagban 40-50 százalékuk dolgozik, addig Magyarországon csak 15-20 százalékuk. A MEOSZ adatai szerint jelenleg is mintegy 50 ezer megváltozott munkaképességű ember áll sorban állásért.

„A rehabilitációs kártya jó szándékú kezdeményezés, amivel azonban recesszióban csak kevés munkáltató képes élni” – fogalmazott Wimmer István. A Munkáltatók és Gyáriparosok Országos Szövetségének főtitkára hozzátette: csupán attól, hogy a kormány vissza akarja irányítani a munkaerőpiacra a fogyatékkal élőket, még nem lesz több munkahely.

Különösen hogy a jelenleg egyáltalán prosperáló cégek rendkívül fejlett technológiával dolgoznak, és emiatt általában nagyon kis mértékben tudnak megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatni.

Kapcsolódó cikkek