Életre kel jövőre a magyar film?
A mozgóképről szóló törvény módosítása szerint egy közös táblázatba foglalták össze a területfoglalásért fizetendő díjtételeket, így a jövőben kiszámíthatóbbá válik egy-egy forgatás költsége. A legdrágább a világörökségi törvényben felsorolt fővárosi területek, valamint a turisztikailag kiemelt központi területek bérlése lesz. Ezeknél naponta és négyzetméterenként kétezer forint bérleti díjat kell fizetni forgatási helyszín esetén. A legalacsonyabb – naponta négyzetméterenként kétszáz forintos – áron a városok és megyei jogú városok közigazgatási területének nem díszburkolatos vagy nem turisztikailag kiemelt központi területeit lehet majd bérelni forgatási helyszínként.
A díjtáblázatban szerepelnek a technikai kiszolgálás vagy például a stáb parkolásának külön meghatározott árai is. A forgatási helyszínekkel kapcsolatos további változás, hogy a jövőben a települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használatát a budapesti, illetve megyei kormányhivataloknál kezdeményezhetik a filmes cégek, míg korábban több helyről kellett beszerezniük a különféle engedélyeket. Így talán a Filmalapnak is könnyebb lesz külföldi forgatásokat Magyarországra csábítania. Az már biztos, hogy jövőre legalább három nagyszabású filmet készítenek majd nálunk külföldiek.
Újdonság az is: a módosítás megadja a felhatalmazást arra, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap letéti számlán gyűjthessen a társasági adókedvezményből származó és a filmgyártást támogató pénzeket, így gyorsabb lehet ezen támogatások kifizetése. Emellett meghatározzák a filmes produkciók közvetett támogatására létrehozandó letéti számlán a filmalap által gyűjthető összeg felső határát is. Ez az idei évre hárommilliárd, 2013-ra pedig hétmilliárd forint.
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a támogatók az általuk megválasztott utolsó pillanatban fizethetik be a támogatási célú összegeket, tipikusan a pénzügyi év végén, amikor már pontosabban látják az adott évre fizetendő adó összegét. „Kérdéses, hogy az egyes filmprodukciók, illetve a támogatók melyik utat választják majd. A jól működő kapcsolatok esetében, illetve amikor a támogató azt is meg szeretné választani, hogy milyen filmet támogat, van realitása a közvetlen támogatásnak. A kisebb, vagy újonnan piacra lépő produkciók számára pedig előnyösebb lehet, hogy a letéti számlán keresztül igényelhetik ezt a forrást” – összegezte Horváth Mónika, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda partnere.
Idén több budapesti artmozi is bezárt, működésük támogatására az államtitkárság jövőre 200 millió forintot szán, a pénzt 190 pályázó kapja. Ezen felül 100 millió jut a digitális átállás elősegítésére, ami 2014-re valósulhat meg teljesen. A Filmszakmai Bizottság is megkezdte a működését, így ismét elindulhat a filmek art besorolása. „Terveink szerint ez a folyamat jövőre is folytatódhat, hiszen mind a kulturális tárca, mind a Nemzeti Kulturális Alap 2013-as költségvetésében lesz forrás a hazai kulturális életben fontos szerepet betöltő művész mozik támogatására” – fogalmazott a L. Simon László államtitkár.
Jövőre nagy kihívás lesz visszacsalogatni a nézőket a moziba a magyar filmekre. A Filmalap támogatásával az idei öt film után ennek mintegy duplája készülhet. „A Cinema City, az ország legnagyobb moziüzemeltetője a vászonhasználati díjakra a magyar filmek esetében kedvezményes díjat állapít meg, és azt a filmek bevételéből vonja le” – közölte a moziüzemeltető. A cég az összes mozitermét átalakította digitális vetítésre. A részletek kidolgozása Andrew G. Vajna, a Magyar Nemzeti Filmalap és a Cinema City képviselői között folyamatban van. A kedvezmény 2013 első felében lép életbe.
