Közel a nonprofit szolgáltatáshoz

Hamarosan eldől, hogy a lakossági villamos energia-, gáz- és távhőszolgáltatás mely költségelemei nem ismerhetők el jelenlegi mértékig január 1-től a végfelhasználói árakban, illetve, hogy mennyivel kell csökkenteni a szolgáltatásban érintett társaságok árrését. Az intézkedés révén a háztartásoknál jelentkező végfelhasználói díjak 10 százalékkal lesznek alacsonyabbak a mostaniaknál. Az árcsökkenésre vonatkozó javaslatot a szombati kormányhatározat szerint a kormány „azonnal” megjelöléssel várja a nemzeti fejlesztési minisztertől, akinek a munkába be kell vonnia a Magyar Energia Hivatalt (MEH).

A kormányhatározatból öt fontos dolog világossá vált, igaz, némelyikük nem volt meglepetés. Először, hogy nem maga az energiatermék (áram, gáz távhő) ára csökken 10 százalékkal, hanem ezek végszámlája. Másodszor, hogy eshet az érintett termékek tárolási és szállítási díja is, annak ellenére, hogy egyes szakmai félelmek miatt egy ilyen díjcsökkentési előírás teljesítését előbb-utóbb a szállító és tároló létesítmények műszaki állapota bánhatja.

Bár a hivatalos kommunikációban eddig a multik nyeresége terhére történő tarifacsökkentéséről lehetett hallani, az áramárak összetevői között szerepel a nem multi, de elég nagy, és erős, állami Mavir rendszerhasználati díja, illetve az MVM Partner nagykereskedői tarifája is. Nem tudni, hogy saját díjaik visszafogásával e cégeknek is részt kell-e venniük az áramár csökkentésben. Szakmai okból semmi nem szól ez ellen, és – bár egy utólagos döntéssel –, de nem kivételezett az állam a Mavirral sem, amikor a közműadót kivetette.

Harmadszor, mivel a kormányhatározat kizárólag a lakossági tarifák csökkentését említi, hiába jogosultak egyetemes szolgáltatásra a közintézmények is, az ő rezsiszámlájuk nem esik januártól. Úgy tűnik, a lakosságnak viszont a teljes egésze élvezheti majd az alacsonyabb díjakat, a kormányhatározat ugyanis nem tesz különbséget rászorulók, nem rászorulók és tehetősek között, mindössze az energiaellátás magas díjai miatti, „elfogadhatatlan lakossági teherről” ír. Ez azért tűnik következetlen lépésnek, mert korábban már felmerült, hogy január 1-től a lakosság anyagi helyzetéhez igazított, sávos tarifákat vezetnek be. Igaz, e tervről már hónapok óta nem lehet hallani.

Negyedikként: mivel a MEH-nek nem hatásköre a tarifák adóelemeivel kapcsolatos javaslattétel, a gazdaságfejlesztési miniszter pedig nem kapott az energiatarifákkal kapcsolatos feladatot, nem csökken januártól az áram és a gáz 27 százalékos, illetve a távhő már egyébként is alacsony, 5 százalékos áfája.

Bár döntéshozói oldalon egyébként sem beszélt senki sem áfacsökkentésről, szakmai vélemények szerint viszont az áfa is megfelelő eszköze lehetne a végfelhasználói árak lejjebb nyomásának.

A végszámla csökkenthető úgy is, ha az eddiginél kisebb árrést engedélyez az érintett társaságoknak a jogszabály. Ez reális lehetőség annak fényében, hogy a miniszterelnök már kívánatosnak nevezte az egyetemes szolgáltatás nonprofittá tételét. Mindazonáltal az árrés terhére való tarifacsökkentés sajátos feladatot jelent majd azon szolgáltató, vagy elosztó társaságoknak, amelyek már most is veszteségesek. Végül ötödikként, – valójában ez sem volt meglepetés – a termelői/beszerzési árat nem érinti a tarifacsökkentés. Például a paksi atomerőmű ezentúl is annyiért adja el az áramot az MVM Partnernek, amennyiért eddig, és a hamarosan MVM ellenőrzés alá kerülő E.On Földgáz Trade-re sem rakódik (ezzel kapcsolatban) újabb teher.

Pedig itt lenne szerény mozgástér: információink szerint januártól 1-2 százalékkal alacsonyabb lesz a Magyarországra érkező orosz importgáz képlet szerinti, dollárban számolt ára. Az, hogy forintban mennyibe fog kerülni, értelemszerűen függ a forint/dollár árfolyam alakulásától is.

Kimaradna a Déli Áramlat az uniós csomagból

Az e héten tartandó orosz-uniós megbeszélések egyik fő kérdése az lesz, kikerülhet-e a Déli Áramlat gázvezeték az Európai Unió harmadik energiacsomagjának a hatálya alól. Alekszander Novak orosz energiaminiszter a projekt kapcsán azt hangsúlyozta a The Moscow Times szerint, hogy a beruházás révén évi 15,5 milliárd köbméter gáz érkezhet Közép-Európába. Az viszont hátrányos a beruházás orosz résztvevője számára, hogy az említett energiacsomag szerint nem lehet azonos ellenőrzés alatt az energiatermelés és kiskereskedelem, valamint az energiaszállítás. Jelentős különbség a már beüzemelt Északi, és a tervezett Déli Áramlat között, hogy utóbbi nem uniós országokon is áthalad.